Egyetlen más fürdő sem képes olyan férfias élményt nyújtani Magyarországon, mint ez!


Azt gondoltam, hogy egy hatalmas dézsában fogok fürdeni a sör habjaiban. Részben tévedtem, de a kapott élmény így is felülmúlta minden wellness-képzeletemet.

"A bejárat után, a pénztár mögött jobbra, le a lépcsőn" - kaptam a a kissé kacifántos útba igazítást, és valószínűleg ha nem állítanak irányba, akkor még a reklámtábla ellenére is nehezemre esett volna megtalálni azt a jellegtelen kis lépcsősort a Szent Lukács gyógyfürdőben, melyen tétován leereszkedve elértem célomhoz. Ismét egy ékes példája annak, hogy ne ítéljük meg a könyvet a borítójáról, hisz ami odalent várt rám, az minden volt, csak nem érdektelen.

Mint ahogy azt sokan tudják, az istennők a tej és vaj lágy ölelésében találják meg a pihenést, de a férfiszívek vágyai más irányba terelik figyelmünket. A szőrös, izzadt istenek, akiknek vérében a tesztoszteron és a gépolaj csordogál, minket is sörrel teli kádakba csábítanak, hogy felfrissítsük fáradt testünket. Szerencsére nem szükséges Csehországig zarándokolnunk ehhez az élvezethez; elegendő, ha a Széchenyi vagy a Lukács gyógyfürdő varázslatos világát választjuk a kényeztetésre.

Természetesen a halandók számára készült, praktikus magyarázat is létezik arra, miért érdemes ilyen kísérletekbe bocsátkozni: a termálvíz például táplálja a bőrt, méregteleníti a pórusokat és ellazítja a kimerült izmokat. Ráadásul B-vitaminban és különféle olajokban is bővelkedik... de mindez valójában lényegtelen, hiszen az ilyen, intellektusunkkal érvelő tényezők eltörpülnek az igazi rock 'n roll élmény mellett, ami nem más, mint az a lehetőség, hogy sörben merülhetsz el.

Nos, sörszármazékban, hogy pontosak legyünk, hisz a vödörke, melyet a két személy számára kialakított dézsába engedett forró termálvízbe merítenek, voltaképp árpával, komlóval, és mindenféle, sörkészítés során visszamaradt illatos sókkal van tele. Ez kicsit kiábrándító lehet azoknak, akik azt képzelték, hogy effektíve sörben fognak lubickolni, de ezt a luxust meg kell hagyjuk azoknak, akik az ilyesmit megengedhetik maguknak, hisz a 45 perces merítkezés így is 20 000 forintnál kezdődik.

Ám ne csüggedjünk, hisz csak a szemérmességünk szab határt annak, hogy a kád mellé helyezett hordóból mennyi kézműves sört fogyasztunk: gyakorlatilag korlátlanul csapolhatunk abból a hideg, habzó, aranysárga cseh nedűből, melyet a dézsából kispórolt a rút realitás. Annál is inkább, mert ha az alkalmazottak nem figyelnek (márpedig igencsak furcsa lenne, ha árgus szemekkel vizslatnának minket egész ottlétünk alatt!), előfordulhat, hogy a sörfürdő élmény fokozása érdekében egy-két korsónyi lager véletlenül a fejünkre, vagy épp a fürdővízbe löttyen. Nem mondom, hogy az esetemben ez történt, viszont az ellenkezőjét sem állítom...

Szóval, a fürdő előkészítése után magamra hagytak, és behúzták a diszkrét magány látszatát fenntartani hivatott tolóajtót, én pedig a szertartásosság hallgatólagos légkörére fittyet hányva csobbantam bele a vízbe, hogy aztán kissé megilletődötten konstatáljam, hogy "ez bizony forró".

A személyzet igazi mestere a vendégek kényelmének, hiszen rendkívül figyelmesen állítják be a fürdő hőmérsékletét, akár a meleg, akár a hideg víz kedvelői vagyunk. Én viszont nem vagyok túl válogatós, sőt, bátran kihasználom ezt a remek lehetőséget: a víz hőmérsékletét szinte már elviselhetetlen forróságig emelem. Kockáztatom, hogy egy hirtelen mozdulattal a túltelített dézsa peremén túlcsordul a kénes és sörös elegy, de a pillanatnyi élvezet megéri ezt a kis kockázatot.

Ez a mondhatni kellemes szenvedés csak tovább növelte az élvezeti faktort, hisz szinte-főve kortyolgatni azt a hideg sört igazán páratlan gyönyörűség. Ráadásul még mindig van hová fokozni: a kád hátrészébe épített ügyes kis szerkezet folyamatosan apró légbuborékokkal masszírozza a hátat, és ha vagy olyan kéjenc, hogy hátradöntött fejjel fülig elmerülj, akkor még a tarkód és a skalpodat is stimulálhatod, ami olyan éteri élmény, hogy azt nehéz szavakkal leírni, pedig az ilyesmi nem szokott nehezemre esni.

Majdnem túl sok – talán így lehetne a legjobban megragadni a lényeget. De csak majdnem. Ez az érzés hatja át az egész rituálét, és pontosan ezért válik annyira lenyűgözően élvezetessé. A forró vízben, melyet a kén és a sör fanyar aromája tölt meg, a külvilág teljesen eltűnik. E sorok írása közben, abban a boldog állapotban, ahol "addig maradsz, ameddig jól esik", nem voltam képes megítélni, mennyi idő is telt el az első pillanattól fogva. Tíz perc? Fél óra? Talán már rég esteledett odakint? Ha az illem lánca nem húzott volna vissza a valóság szürkeségébe, valószínűleg még most is a fából készült kádban pihennék.

Mindez úgy történt, hogy egyedül voltam. A szomszédban a külföldi fiatalok vidáman mulattak, a nevetésük és a beszélgetésük zaja egyértelműen jelezte, hogy számukra a kád megosztása igazi szórakozást jelentett. Elképzelésem szerint, akik nyitottak erre, a sörfürdőzés egy felejthetetlen élménnyé válhat. Én viszont teljesen elégedett voltam azzal, hogy egyedül merülök el a meleg vízben, sörrel a kezemben. Nem éreztem, hogy az élmény csorbult volna, éppen ellenkezőleg! Számomra ez a rituális, meditatív pihenés csakis egyedül élvezhető igazán. De természetesen senkit nem szeretnék eltántorítani attól, hogy párban tapasztalja meg a... nos, víz örömeit.

Korábbi írásaim tükrében talán már észlelhettétek, hogy nem szoktam csak úgy, a hirtelen jött ihletből dicsérni valamit, csupán azért, mert újságírói szerepem révén lehetőségem nyílt rá, és nem tekintem presztízskérdésnek a véleményem eladását. Ebből a nézőpontból kiindulva bátran állíthatom, hogy a sörfürdő koncepciója rendkívül inspiráló, és csak hálásak lehetünk, hogy ezt a nagyszerű cseh hagyományt Magyarországra hozták, s igyekeznek itthon is népszerűsíteni.

Általában látványos hitetlenkedéssel és szkeptikus szemforgatással reagálok az afféle kijelentésekre, hogy "olyan, mintha újjászülettem volna", de ahogy kiléptem a Lukács gyógyfürdő kapuján, nem tudtam nem észrevenni, hogy bizsereg a bőröm, a lépteimbe visszatért a ruganyosság, kipihentebbnek éreztem magam, és igen... mintha kicseréltek volna. Orbitális közhely, de így történt. Szóval nem tudom eléggé ajánlani ezt a szolgáltatást. Időpontot foglalni természetesen a Beer Spa oldalán van lehetőség, és a sörfürdőzés mellett kipróbálhatjuk a jégfürdőt, beülhetünk egy masszázsra, vagy akár kombinált belépőt válthatunk, mely egész napos bejárást biztosít a Lukács gyógyfürdőbe. Ami Beer Spát illeti, a külföldiek már rátaláltak, szóval itt az ideje, hogy mi magyarok is felfedezzük ezt a kincset! Én pedig most megyek, hogy kipiszkáljam a fülemből a komlódarabkákat!

Related posts