Egy spanyol szakértő véleménye szerint Nyugat-Európának érdemes lenne a magyar családpolitikát mintaként követnie.
Az adómentességek, kedvezmények, hitelek, támogatások, valamint egy támogató társadalmi környezet létrehozásának ötvözésével Magyarország sikeresen meg tudta változtatni a demográfiai kihívások irányát.
Ricardo Ruis de la Serna, az Alapjogokért Központ madridi irodájának vendégkutatója, cikkében úgy fogalmazott.
Megemlítette, hogy 1981 óta egymillió fővel csökkent a magyar lakosság, a születési ráta 2011-ben érte el a mélypontját, amikor 1,23 gyermek jutott egy nőre, de azóta Magyarországon ez a trend megfordult, és tizennégy év alatt a régió legalacsonyabb születési rátájú országából az EU hatodik helyére lépett elő.
Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben bejelentette legújabb intézkedését, amely a családok támogatását célozza. Az új szabályozás értelmében azok az édesanyák, akik két vagy több gyermeket vállalnak, mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól életük végéig. Ez a lépés kiegészíti a már létező lakásvásárlási támogatási programokat, a kedvező feltételekkel elérhető házassági hiteleket, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára már évek óta elérhető adókedvezményeket. Az intézkedés célja, hogy elősegítse a családok boldogulását és ösztönözze a gyermekvállalást.
- De la Serna megfogalmazása szerint a magyar kormány családvédelmi és születésszám-növelő politikája így röviden összefoglalható, azonban a valóság ennél sokkal összetettebb és gazdagabb tartalommal bír.
Kiemelte, hogy a magyar kormány által elért kézzelfogható eredmények példaként szolgálhatnak a nyugat-európai államok, például Spanyolország számára, amelyek demográfiai kihívásokkal néznek szembe.
A spanyol statisztikai hivatal 2023-as jelentése meglehetősen aggasztó képet fest: az év során mindössze 320 656 gyermek látta meg a napvilágot. Összehasonlítva a 1950 és 1970 közötti időszakkal, amikor a születésszám 600-650 ezer között mozgott, a mostani adatok a korábbi értékek felét sem érik el.
