Orbán Viktor a szavazatok megszerzése érdekében akár a legfontosabb szabadságjogokat is hajlandó lenne korlátozni.

Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami díszünnepségen, amely 2025. március 15-én kerül megrendezésre a Múzeumkert festői környezetében. Az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen a magyar történelem egyik meghatározó pillanatát idézi fel. - Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

"Fontos a gyülekezés szabadsága, hiszen az a jó, ha mindenki elmondhatja a véleményét. Ha akarja, akkor erőteljes formában is, de az nem normális dolog, hogy közben emberek ezrei vagy akár tízezrei rekednek benn egy budapesti dugóban, nem tudják élni az életüket, végezni a munkájukat, azért, mert néhány száz ember úgy dönt, hogy hidat vagy hidakat zár le. Ezért ezt meg fogjuk akadályozni" - mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban, majd bejelentette, hogy törvénymódosítással védenék meg a nem tüntető emberek jogait.

A miniszterelnök már második alkalommal beszélt arról a közrádióban, hogy szerinte nem normális a hidak lezárása, és a nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élhesse az életét.

"Ugye milyen rossz, ha korlátozzák a szabadságunkat?! Amint visszavonják a törvényt, nem lesznek lezárások sem, megszűnnek a dugók, és mindenki szabadon mehet, ahova akar" - reagált Hadházy Ákos, aki szerint a kormány válasza azt mutatja: zavarja őket ez a tüntetés, és ezért folytatni kell a tiltakozást.

Hadházy a Momentum egyik kiemelkedő főszervezőjeként aktívan részt vett az elmúlt három hétben zajló tüntetések lebonyolításában. Kedden a demonstrálók órákra megbénították az Erzsébet, a Szabadság, a Petőfi és a Margit hidakat, hasonlóan ahhoz, ahogy egy héttel korábban is tették. A gyülekezési jog megszorításai és a Pride rendezvények betiltása ellen emelték fel szavukat, miután a Fidesz-KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk politikai képviselői törvényben hozták meg azt a döntést, amely megtiltja azokat a gyűléseket, amelyek a nemváltoztatást vagy a homoszexualitást támogatják.

Orbán Viktor most már nem csupán a Pride-ot kívánja betiltani, hanem minden olyan demonstrációt is, amely véleménye szerint súlyosan veszélyezteti a közlekedés rendjét. Ezt a megfogalmazást a Fidesz már 2018-ban törvénybe foglalta, azonban a miniszterelnök most a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus alapelveire fittyet hányva bírálta a Kúriát, amely engedélyezte a keddi megmozdulást. "Ha a bírók ilyen döntéseket hoznak, és mi nem szeretnénk, hogy ezek megtörténjenek, akkor nem tudjuk utasítani a bíróságot, mivel az független. Amit tehetünk, az az, hogy módosítjuk a jogszabályokat, így lehetetlenné tesszük, hogy bírói határozatok alapján akár több hidat is egyszerre lezárjanak Budapesten, mert pontosan ez történt."

Még nem világos, hogy jogi szempontból miként alakul a szabad gyülekezés alkotmányos alapjogának újabb korlátozása, azonban politikai szempontból a miniszterelnöknek három fő célja lehet ezzel a lépéssel:

A tavalyi EP-választás óta alapvetően átalakult a hazai belpolitikai színpad, és a korábban szétszórt, kisebb pártokból álló ellenzék helyett most már komoly riválisa akadt a Fidesznek a 2026-os választásokra. A friss közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, hogy egy évvel a voksolás előtt a Fidesz és a Tisza Párt között szoros verseny alakulhat ki. Jövő áprilisig Orbán Viktornak és Magyar Péternek két kulcsfontosságú feladatot kell megoldania: egyrészt meg kell tartaniuk és mobilizálniuk kell a már meglévő szavazóbázisukat, másrészt új szavazókat is be kell vonzaniuk a győzelem érdekében. Ennek fényében már meg is kezdődött a küzdelem a jellemzően fideszes nyugdíjasok, nők és vidéki kisgazdálkodók támogatásáért. Ebből a szempontból érdemes szemügyre venni a miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatait is.

A budapesti választókról legkésőbb tavaly, Szentkirályi Alexandra visszalépésével teljesen lemondott a Fidesz, és az is nyilvánvaló, hogy a kormány ellen tüntető, hidakat lezáró tömegeket sem fogja tudni már meggyőzni Orbán a következő egy évben. Lehet viszont egy szűk, politikával nem foglalkozó réteg, akit pont egy ilyen hétköznapi élmény alapján, egy dugó után tud megszólítani.

"Azokat, akik most tüntetnek, be kéne zárni három órára" - nyilatkozta egy felháborodott sofőr a Hír Tv riportjában, aki elmondása szerint a keddi demonstráció miatt több mint három órát töltött el, miközben alig 5 kilométert haladt Budapesten. A kormánypárti média számos tudósítást közölt arról, hogy a budapesti autósok a hídfoglalás következtében nem tudtak hazajutni a munkából. "Úgy tűnik, hogy fel kell készülnünk arra, hogy heti rendszerességgel megzavarják a fővárosiak életét. Azokét, akik a munkából hazafelé tartanak, a gyerekeikért mennek, vagy csupán szeretnének közlekedni a saját városukban" - írta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán kedden.

A Fidesz üzenete egyszerű: az ellenzék miatt ülsz dugóban, és mi majd törvénymódosítással eltakarítjuk azt a "pár száz" tüntetőt a hídról.

Ez a helyzet szinte párhuzamba állítható azzal, amikor Karácsony Gergelyt a körúti kerékpársávok miatt bírálták. Orbán azonban, amikor a Kossuth Rádióban országos szintre emelte ezt a kérdést, nem csupán a budapestiekhez kíván szólni, hanem mindenkihez, aki valaha is átélte a dugók kínját. Ez a kellemetlen tapasztalat sokkal kézzelfoghatóbb lehet a számára, mint olyan elvontabb témák, mint a gyülekezési jog korlátozása vagy a Pride események betiltása.

"Orbán arrogáns reakciója megmutatja, mennyire zavarják őket az eddigi tiltakozások.

"Természetesen nem állhatunk meg!" - válaszolta Hadházy Ákos a miniszterelnök szavaira. A képviselő jövő keddre újabb demonstrációt hirdetett az Erzsébet hídnál, és úgy véli, hogy a tétet valóban csak akkor tudják növelni, ha a legutóbbinál is többen csatlakoznak az eseményhez. "Ezzel azt üzenjük, hogy nem fogadjuk el ezeket a szégyenletes törvényeket!"

Orbán törvénymódosítása valójában messzebb mutat, mint pusztán az elmúlt két hét során tapasztalt hídfoglalások megakadályozása. A Fidesz célja, hogy megelőzze a következő év során olyan figyelemfelkeltő megmozdulások és demonstrációk kialakulását, amelyek nyíltan tükrözik a kormány iránti széleskörű elégedetlenséget, akár a fővárosban, akár az ország más területein.

A hídfoglalás egy rendkívül erőteljes szimbolikus cselekedet, amely felhívja a figyelmet az ország minden szegletében, nem csupán Budapesten. Ez az, ami komoly fejtörést okoz a Fidesz számára. Egy nagy létszámú demonstráció, mint például az influenszerek tavaly februári eseménye, könnyedén aktiválhat olyan választókat is, akik korábban nem érdeklődtek a politikai események iránt, és nem is terveztek részt venni a választásokon. A tüntetések célja, hogy a kormánykritikus álláspontot képviselő választók érezzék, nincsenek egyedül a frusztrációikkal; sok más ember is osztozik a jelenlegi rendszerrel kapcsolatos elégedetlenségükben. A hídak elfoglalásáról készült képek és videók képesek lehetnek mobilizálni olyanokat is, akik korábban nem gondoltak volna arra, hogy részt vegyenek egy demonstráción.

A Fidesz ezért most jogi lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy az elégedetlenség még hangsúlyosabban nyilvánuljon meg a közterületeken.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza hangsúlyozta, hogy jogi szempontból nincs megalapozott indok a gyülekezési törvény módosítására. A szabad gyülekezéshez való jog a demokratikus államok egyik leglényegesebb alapelve, és Magyarországon évtizedek óta az Alaptörvény védi ezt a jogot. Hegyi korábban lapunknak kifejtette, hogy a kilencvenes évek óta számos egyértelmű alkotmánybírósági határozat született a véleménynyilvánítás és a gyülekezés jogával kapcsolatban, amelyek hangsúlyozzák ezeknek a jogoknak a demokratikus közéletben betöltött elengedhetetlen szerepét.

A jogász szerint a gyülekezési jog sajátossága, hogy szinte mindig együtt jár mások érdekeinek korlátozásával és a hétköznapi élet zavarásával. A szabadságjogok - például a gyülekezési jog - korlátozása éppen ezért nem igazolható szerinte egy demokráciában azzal, hogy a gyakorlásuk - például egy tüntetésen való részvétel - zavar másokat. Tény, hogy a gyülekezési jog gyakorlását, és az azzal járó zavaró hatásokat azoknak is el kell viselniük, akik nem vesznek részt a tüntetésen. Addig azonban, amíg egy tüntetés békés, és nem jár mások jogának aránytalan sérelmével, szerinte nem beszélhetünk visszaélésről. Sőt, igazából ez a gyülekezési jog törvényes gyakorlása.

Orbán harmadik célja a péntek reggel bejelentett törvénymódosítással nyilvánvalóan az ellenzék megosztása. A Fidesz láthatóan nem boldog attól, hogy a korábban működő centrális erőtér helyett most egy jelentős kihívóval kell szembenéznie. Az ideális forgatókönyv számukra az lenne, ha a különböző ellenzéki pártok között szétszóródnának a szavazatok, így gyengítve a közös fellépést.

Hosszú idő elteltével a Pride betiltását célzó törvénymódosítás vált az első olyan eseménnyé, amely mély megosztottságot okozott az ellenzéki oldalon, és a Tiszán kívüli politikai erők is elkezdtek hangot adni véleményüknek. A parlamenti ellenzéki pártok mellett több közismert személyiség is bírálta Magyar Pétert, amiért nem állt ki határozottabban a Pride rendezvényének betiltása ellen. Ezt sokan sérelmezték, figyelembe véve, hogy a Fidesz a gyülekezési törvény módosításával csapdát akart állítani a Tisza Párt elnöke számára. Ha Péter nyíltan kiáll a Pride betiltása ellen, a kormányzati propaganda azzal vádolhatja, hogy nem érdekli a gyerekvédelem, ami miatt a hónapok alatt felépített lejáratókampány sok tiszás szavazót elbizonytalaníthat. Ha viszont azt állítja, hogy egyetért a betiltással, ezzel a Fidesszel azonos platformra kerül, ami az ellenzéki táborban szavazókat veszíthet.

A magyar politikai tájékozódásban egyre inkább érezhető a távolságtartás, hiszen egyes politikai szereplők inkább elkerülik az állásfoglalást. Bódis Kriszta, a Tisza Párt szociálpolitikai tanácsadója a Népszavának adott interjújában hangsúlyozta: „Nem táncolunk úgy, ahogy a kormánypárt fütyül.” Ezzel szemben Hadházy Ákos a keddi tüntetésen úgy reagált, hogy „aki nem áll ki, és nem cselekszik, az valójában még inkább a hatalom zenei irányítása alatt táncol.” A képviselő véleménye szerint a hatalom olyan helyzetet teremt, amelyben az ellenzék csendje a kívánatos. A Tisza Párt belső vitáját egyelőre azzal próbálják megoldani, hogy most a választásokra kell fókuszálniuk, minden egyéb pedig másodlagos. Bódis Kriszta ezt úgy fogalmazta meg, hogy a szabadság érdekében el kell viselni a megaláztatást, hogy a demokrácia visszaállítása lehetséges legyen. Magyar Péter, a párt vezetője, a Pride-ra utalás nélkül azt ígérte, hogy a Tisza Párt mindenképpen védeni fogja „minden magyar ember alkotmányos gyülekezési jogát.”

A gyülekezési törvény további módosításával Orbán ezt a vitát is fokozni igyekszik az ellenzéki oldalon. Kiáll-e Magyar a gyülekezési jog még súlyosabb korlátozása ellen, azt vállalva, hogy ezzel egy térfélre kerül Hadházyval és a Pride ellen tüntetőkkel? Megengedhető-e, hogy egy ilyen módosítás után is csendben maradjon a kormányváltásra készülő ellenzéki párt vezetője?

A Tisza Párt elnöke eddig tudatosan távol tartotta magát a hídfoglalásoktól, és többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván együttműködni sem Hadházyval, sem a Momentummal. Véleménye szerint a Fidesznek éppen az a szándéka, hogy provokációk révén feszültséget keltsenek, lehetőséget teremtve arra, hogy a demonstrálók összecsapjanak a rendőrséggel. Ezzel pedig elterelik a figyelmet azokról a megélhetési problémákról, amelyeket ő sokkal fontosabbnak tart. Az elnök inkább saját politikai programjára összpontosít: a Nemzet Hangja kezdeményezés keretében az ország különböző városaiban járja a terepet, legutóbb Debrecenben töltötte meg az Egyetem teret a támogatói jelenlétével.

Orbán az interjú során nem a kihívóival foglalkozott, hanem inkább újabb támadást indított azok ellen a politikai csoportok ellen, amelyek jelenlegi ismereteink szerint nem jelentenek valós veszélyt a hatalmára. A miniszterelnök láthatóan élvezi, hogy ismét olyan terepen mozoghat, ahol 2010 óta minden választást megnyert. Ebben a játszmában belefér számára, hogy szembeszálljon a bírósággal, és korlátozza az egyik legfontosabb alkotmányos jogot.