Oszakában is nagy népszerűségnek örvendett a magyar méz és a mangalica, amelyek különleges ízük és minőségük révén lenyűgözték a helyi közönséget.
A mangalica és a méz kiemelkedő prémium termékek, amelyek jelentős szerepet játszhatnak a magyar agrárium nemzetközi elismertségének növelésében Japánban és a környező régiókban – hangzott el az expón.
A távol-keleti piacokon elengedhetetlen a prémium mezőgazdasági termékek, például a méz és a mangalica jelenlétének fokozása, hiszen ezek kulcsfontosságúak lehetnek a magyar agrárium fejlődésében és kitörési lehetőségeikben a régióban – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter pénteken, a 2025-ös Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában tartott esemény keretein belül.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a sertéságazat az egyik legversenyképesebb területe az agráriumnak. A hazai piac ellátása mellett jelentős export árualapot állítanak elő a gazdálkodók. Az ágazat termelése 2024-ben csaknem 600 ezer tonna volt, ami 2023-hoz képest 8 százalékos növekedést jelentett.
Kifejtette, a mangalica nemzeti kincsünk, amely méltán vívta ki helyét a nemzetközi gasztronómia élvonalában. Egykor minden falusi udvaron ott volt ez a fajta, ma pedig exkluzív élelmiszerként, prémium termékként szerepel a világ legnevesebb éttermeinek kínálatában.
A mangalica hús és a mangalica termékek a Távol-Keleten is jelen vannak, így például Japán, Szingapúr, Hongkong, Makaó, Tajvan piacain is elérhetők - tette hozzá.
A szenvedélyes gazdálkodók, a precíz tenyésztési programok és a hazánkban fellelhető őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták védelmét szolgáló kormányzati támogatások révén Magyarország büszkén mutathatja be közel 10 000 mangalica koca állományát. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jövő gasztronómiáját és élelmiszerkultúráját csak úgy tudjuk hitelesen és sikeresen kialakítani, ha hagyományaink és gyökereink gazdag örökségéből merítünk.
Nagy István agrárminiszter pénteken részt vett egy eseményen, amelyet a 2025-ös Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában tartottak - fotó: Agrárminisztérium.
Nagy István az oszakai expó keretében részt vett a "Fenntarthatóság a méhészeti ágazatban" című konferencián is, ahol arról beszélt, hogy olcsó mézet lehet importálni beporzást viszont nem. Kiemelte, Európában Magyarországon van az egyik legnagyobb méhsűrűség: minden négyzetkilométerre mintegy 13 méhcsalád jut. Hazánkban csaknem 1,2 millió méhcsalád és 20 ezer méhész él.
Magyarországon a méhészkedésre mind kulturális, mind ökológiai szempontból nemzeti értékként tekintünk és az Európai Unió legnagyobb méztermelői közé tartozunk. Évente 25 és 30 ezer tonna közötti mézet termelünk, amelynek 60 százaléka exportra kerül.
Az Európai Unión kívül Japán a legjelentősebb vásárlója a magyar méznek, évi 1600 tonnás mennyiséggel. A kivitt méz 90%-a akácméz, és szinte minden esetben üveges kiszerelésben jut el a japán piacra – tette hozzá.
A méhészet nem csupán egy hagyományos foglalkozás; hazánk ezért is kiemelt figyelmet és támogatást fordít az ágazat szereplőire. Az évi 30 eurós támogatás családonként nemcsak a méz, méhpempő és virágpor előállítását ismeri el, hanem hangsúlyozza a méhészek beporzási tevékenységének fontosságát is. Ez a munka nem csupán a méhészeti termékekhez járul hozzá, hanem alapvetően segíti az agrárium stabil működését és a fenntartható mezőgazdaság megvalósítását is - emelte ki az agrártárca vezetője.
Forrás, indexkép: Agrárminisztérium
