Pénzkidobás lakást vásárolni a fiatalok számára? Vagy talán bölcsebb döntés a bérlés?

A legfrissebb K&H biztos jövő felmérés rávilágít arra, hogy a középkorúak, azaz a 30-59 évesek, egészen másképp viszonyulnak a lakásbérlés kérdéséhez, mint korábban. Az elmúlt évhez képest jelentős növekedés figyelhető meg: míg tavaly 55 százaléknyian gondolták úgy, hogy a magas lakásárak miatt a bérlés az egyedüli járható út az önálló élet kezdetéhez, ez az arány most már 61 százalék. Emellett sokan vannak, akik úgy érzik, hogy csak ajándékba kapott vagy örökölt ingatlan révén tudnának saját lakásba költözni.

A K&H legújabb, harmadik negyedévi reprezentatív közvélemény-kutatása rávilágított, hogy a középkorúak, azaz a 30 és 59 év közöttiek, más szemmel tekintenek a lakásbérlésre. A felmérés során azt elemezték, hogyan vélekednek a résztvevők a lakóingatlanok jelenlegi árainak tükrében a bérléssel kapcsolatban.

A megkérdezett középkorúak borúsan látják a fiatalok lakáshoz jutását. Arra a kérdésre, hogy "annyira elszálltak a lakásárak, hogy szinte a lakásbérlés az egyetlen lehetőség, ha egy fiatal önálló életet akar kezdeni" a válaszadók 61 százaléka értett egyet, ami emelkedést jelent az egy évvel korábbi eredményhez képest, amikor a válaszadók 55 százaléka volt ezen a véleményen.

Egy új felmérés szerint a megkérdezettek 56 százaléka úgy véli, hogy saját lakásra csupán ajándék vagy öröklés révén van esélye. Ez a szám tavalyhoz képest emelkedett, akkor ugyanis 52 százaléknyian gondolták így. Ezen kívül a válaszadók 55 százaléka, ami szinte megegyezik a tavalyi 54 százalékkal, úgy nyilatkozott, hogy az ingatlanpiac jelenleg az egyik legjobb befektetési lehetőség, és véleményük szerint ez a jövőben is így marad.

Jelentősen csökkent, mégpedig 61 százalékról 53 százalékra azoknak az aránya, akik szerint "bérelt lakásban élni gyakorlatilag pénzkidobás, a lehető leghamarabb saját lakásba kell költözni". Fontos azonban kiemelni, hogy a kutatásban minden állítással kapcsolatban külön-külön kellett kifejezniük az egyetértésük szintjét, tehát egymást nem kizáró válaszokat kaptunk.

A fiatalok életkezdésével kapcsolatosan érdekes tendencia figyelhető meg: miközben a megkérdezettek 61 százaléka a bérlést tekinti az egyetlen ésszerű alternatívának, 53 százalékuk még mindig úgy véli, hogy ez pénzpocsékolás. Ez a jelenség jól tükrözi a gondolkodásmódban bekövetkezett változásokat, hiszen a bérlés iránti növekvő elfogadottság párhuzamosan csökkentette a bérlés negatív megítélését. A fiatalok tehát egyre inkább nyitottak a bérlés lehetőségére, miközben a költségekkel kapcsolatos aggályaik is fokozatosan tompulnak.

A kutatás eredményei alapján a válaszadók 26%-a úgy véli, hogy az emberek túlzottan nagy súlyt helyeznek a saját lakás jelentőségére. Különösen a bérelt ingatlanban élők körében magas ez az arány, hiszen 39%-uk osztja ezt a nézetet, míg azok körében, akik saját lakásban laknak, csupán 24% vélekedik így. Érdekes, hogy a középkorú válaszadók több mint ötöde, pontosan 21%-a a bérelt lakás által biztosított mobilitást emeli ki, mint fontos szempontot. A felmérésben részt vevők közül mindössze 13% él bérelt lakásban.

A kutatás egyik legmeghatározóbb megállapítása, hogy a középkorúak körében a válaszadók egyharmada, vagyis 33 százalék, a lakások magas árát említette mint fő okot, amiért nem terveznek lakásvásárlást. Ezzel szemben 68 százalékuk úgy véli, hogy jelenlegi lakóhelyük kielégíti az igényeiket (a válaszadók több opciót is megjelölhettek). További okok között szerepel az elegendő önerő hiányának problémája, amit a válaszadók 26 százaléka említett, míg hatoduk arra is rámutatott, hogy nem lenne lehetőségük elegendő hitelt felvenni a vásárláshoz.

A KSH által közzétett adatok szerint az idei második negyedévben a lakáspiaci árak éves összevetésben stagnálni látszanak, ám a hosszú távú trendek alapján jelentős áremelkedés figyelhető meg. 2024 második negyedévében a lakások nominális árindexe már 200 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet, míg reálértéken az áremelkedés meghaladta a 80 százalékot.

A K&H által készített biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente feltérképezze a 30-59 éves magyar lakosság biztonságérzetének alakulását. A felmérés nemcsak az anyagi helyzet megítélésére fókuszál, hanem minden negyedévben újabb aktuális témákat is részletesen elemez. Ilyenek például az utazási kedv változása, a nyugdíjkilátások és a nyugdíjmegtakarításra szánt összegek nagysága, valamint a megkérdezettek lakhatási helyzete és jövőbeli perspektívái. Emellett a közlekedéssel és a közlekedésbiztonsággal, valamint a járművek biztonságával kapcsolatos vélemények is középpontba kerülnek. A kutatás során negyedévente 500 főt kérdeznek meg, akik nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentálják a 30-59 éves korosztályt Magyarországon. A legfrissebb felmérés időpontja 2024. augusztus 30. és szeptember 9. között zajlott.