Pintér Sándor kifejtette, hogy 2026-ra minden kórházban elérhetővé válik a CT és MR vizsgálatok lehetősége.
Az új egészségügyi ügyeleti rendszer kezdetben számos kritikát kapott, de ezek a hangok azóta elcsendesedtek, és a tapasztalatok alapján az ügyeleti ellátás jelentős fejlődésen ment keresztül - nyilatkozta Pintér Sándor a parlament népjóléti bizottságának csütörtöki meghallgatásán. A rendezvényen jelen volt Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Takács Péter egészségügyi államtitkár is. A bizottsági ülés során a belügyminiszter az egészségügyi ellátás és a gondoskodáspolitika eddigi eredményeit ismertette.
"Egy nagyon hatékony évet zártunk" - mondta meghallgatása elején Pintér Sándor. Céljuk volt például a paraszolvencia kivezetése, az orvosi, ápolói fizetések növelése, az egészségügy átszervezése. Informatikai területen fejlesztették az EESZT-t, "egész Európában nincs még egy ilyen központi egészségügyi nyilvántartási rendszer" - mondta a belügyminiszter. Idén befejeződik az elektromos lázlapok fejlesztése is, egyelőre két kórházban vezetik be kísérleti jelleggel.
Pintér felvetette az egészségügyi dolgozók ellenőrzésének kérdését is. A miniszter kifejtette, hogy céljuk az, hogy az orvosok a megfizetett munkaidő alatt jelen legyenek a munkahelyükön. Ezen elképzelésük szerint az orvosok 80%-a támogatja ezt a megközelítést, míg a fennmaradó 20%-ot még meg kell győzniük.
Magyarországon az egészségesen leélt életévek száma körülbelül 5-6 évvel elmarad a nemzetközi átlagtól. A miniszter hangsúlyozta, hogy ennek a számnak a növelése érdekében elengedhetetlen a szűrőprogramok fejlesztése. Kifejtette, hogy a kormány készen áll a szükséges intézkedések megtételére, de sajnálatos módon a lakosság részvétele a szűréseken nem elegendő. Például a nők csupán 35 százaléka vett részt a mammográfiai szűrésen, ami aggasztóan alacsonyabb arányt mutat, mint az előző években.
Pintér nyilatkozata alapján a várólisták csökkent tendenciát mutatnak, csupán a csípő-, térd- és gerincműtétek esetében találhatóak olyan sorok, amelyek meghaladják a 60 napot. Minden más területen a várakozási idő 60 napnál rövidebb. "Vannak kórházak, amelyek mindössze 40 százalékos kihasználtsággal működnek" - emelte ki Pintér, hozzátéve, hogy gazdasági és betegellátási szempontból a leghatékonyabb az lenne, ha a kórházak kihasználtsága 95-105 százalék között mozogna.
A kórházban hátrahagyott újszülöttek ügyében Pintér a jogszabályi változásokra hívta fel a figyelmet. Az új rendelkezések értelmében, ha hat héten belül sem az édesanya, sem más családtagnak nem áll szándékában átvenni a kórházban elhagyott gyermeket, akkor a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbe fogadhatóvá válik. Ezzel megkezdődhet az örökbefogadási eljárás.
A miniszter beszélt a következő évek terveiről is. Egy évben kétszer valamennyi ápolónak szociális tanulási képzésen kell átesnie, mondta Pintér, ennek célja, hogy a nővérek empatikusabbak legyenek a betegekkel. 2026 első negyedévének végére valamennyi kórház és járóbeteg-szolgálat területén a CT, MR gépek rendelkezésre fognak állni.
A miniszter ezután a gyermekvédelem témakörére terelte a szót. Hangsúlyozta, hogy hatályba lépett egy új gyermekvédelmi törvény, amely keretében alaposan áttekintették a gyermekvédelmi dolgozók helyzetét. Kiderült, hogy 15 esetben aggályosnak találták az érintettek életvitelét – tette hozzá a miniszter. Emellett folyamatban van a gyermekvédelmi intézmények ellenőrzése is, és az eddigi vizsgálatok alapján három intézmény nem felelt meg a megfelelő higiéniai követelményeknek. Pintér arra is kitért, hogy a nevelőszülői ellátás szintjét fokozatosan emelni fogják, ami jelentős előrelépést jelent a gyermekvédelem terén.
A bizottság ülése során Pintér Sándor beszámolóját követően a kormánypárti képviselők lehetőséget kaptak arra, hogy fejenként három percben kérdéseket tegyenek fel. Az első felszólaló Szabó Tímea, a Párbeszéd frakciójának tagja volt, aki a Szent Margit Kórház igazgatójának leváltására vonatkozó döntést firtatta a belügyminiszternél. Pintér válaszában hangsúlyozta, hogy a vezető szakmai kompetenciái nem feleltek meg az elvárásoknak, ezért nem kívánták, hogy ő irányítsa tovább az intézményt. Ezen kívül Szabó Tímea a gyerekorvosok számának csökkenését is szóba hozta, amire Pintér Sándor elmondta, hogy jelenleg 15%-os hiány tapasztalható ezen a területen. Szerinte szükséges lenne ösztönözni a rezidenseket, hogy olyan szakterületeket válasszanak, ahol szakemberhiány mutatkozik.
Varga Ferenc, független képviselő a szentesi kórházról kérdezte Pintér Sándort. Azt mondta, sorra zárnak be az osztályok, megkérdezte, mikor nyitják újra a szülészeti osztályt. A kórház irányítása, szervezése átkerült a Szegedi Tudományegyetemhez - mondta Pintér Sándor. A többi kérdésnek azt ígérte, utánanéz, és írásban fog rá válaszolni.
Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője szerint hiányosság, hogy a kórházban hagyott csecsemők adatait még nem ismerhette meg a nyilvánosság. Pintér szerint van nála pontos szám, de mivel elindult az örökbefogadási hullám, ezt "egyelőre orvosi titokként kezeljük".
Komáromi Zoltán, a DK képviselője az orvosok béremeléséről kérdezte a minisztert. Pintér azt mondta, jelenleg jelentős béremelést nem tud ígérni az orvostársadalomnak. A teljesítményértékelési rendszer szerinte még nem végleges, most kísérleti jelleggel nézik meg, hogy használható-e a későbbiekben.
Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője a lélegeztetőgépek helyzetéről érdeklődött a miniszternél. Pintér Sándor, a belügyminiszter emlékeztetett, hogy amikor Olaszországban a járvány csúcspontján álltak, egy orvos megosztotta a legnagyobb félelmét: az, hogy neki kell döntést hoznia arról, ki érdemli meg a túlélést, mivel a lélegeztetőgépek száma nem volt elegendő. "Ezt a szörnyű dilemmát mindenképpen el akartuk kerülni" - fogalmazott Pintér. Hozzátette, hogy a pandémia visszaszorulásával a beszerzett lélegeztetőgépek nem kerültek kihasználásra, ami tény. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legnagyobb problémát az jelentette volna, ha minden egyes gépre szükség lett volna.
