A lakáskiadás során komoly anyagi veszteségek érhetik a tulajdonost, ha nem ügyel a részletekre. Érdemes alaposan átgondolni a folyamatot, hiszen a figyelmetlenség könnyen ráfizetéshez vezethet.
Bár a fővárosi lakásbérleti díjak folyamatos emelkedése nem áll meg, a régi és új építésű ingatlanok közötti eltérések, valamint a tulajdonosok korszerűsítési munkálatainak hiánya nagyban befolyásolják ezt a folyamatot. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a lakáskiadóknak érdemes a bérleti díj 5-10%-át rendszeresen visszaforgatniuk, és tízévente esedékes egy alapos felújítás elvégzése is. Manapság már elengedhetetlenek az olyan modern berendezések, mint a mosógép, mosogatógép és légkondicionáló, míg a zöldövezeti elhelyezkedés és a panorámás kilátás a bérlők számára vonzóbbá teszi az ingatlanokat, ezért hajlandóak magasabb díjat fizetni értük.
Az elmúlt év során tovább nőtt a budapesti lakásbérleti díjak átlagos szintje, ugyanakkor a növekedés üteme jelentősen lelassult a korábbi évekhez képest. Az idei második negyedévben a bérleti díjak mediánja négyzetméterenként 3 százalékkal haladta meg az első negyedév adatait, és éves szinten is 7 százalékos emelkedést mutatott. Ezt az információt a Cordia, Magyarország egyik vezető lakásfejlesztője, az ingatlan.com adatbázisában elérhető bérleti díjak elemzéséből nyerte.
A bérleti díjak medián értéke a régi építésű fővárosi lakások esetében elérte a 295 ezer forintot, a közvetlenül a tulajdonosok által kínált használt ingatlanoknál a 255 ezret, szemben az új építésű otthonok 330 ezer forintos középértékével. Míg a régebbi építésű lakások esetében a bérleti díj az utóbbi néhány hónapban tempósabban nőtt az újakhoz képest, amivel a két mediánérték is közelebb került egymáshoz, az egy négyzetméterre jutó átlagos havi lakbért tekintve nem zárult az olló: az új építésű otthonok jóval drágábban adhatók ki, hiszen itt a tulajdonosok átlagosan 6800 Ft/m, míg a régieknél valamivel több mint 5500 Ft/m bevétellel számolhatnak havonta. Az, hogy a régebbi lakások esetében gyorsabb volt a drágulás, azzal magyarázható, hogy ezek között magasabb a nagyobb alapterületűek aránya, mint az újabb építésűek körében.
