Az európai gázpiacot valószínűleg recessziós aggodalmak befolyásolják, ami különösen figyelemre méltó.

Az amerikai elnök legújabb vámháborús lépései gazdasági bizonytalanságot keltettek világszerte, amelyek hatása már az energiahordozók piacán is megmutatkozik. A holland TTF gáztőzsdén jegyzett gázár a hét eleji emelkedést követően esésbe fordult, amit elsősorban a romló gazdasági kilátások táplálnak.

A hét elején tapasztalt árnövekedés után, amikor a holland TTF gáztőzsdén a következő havi földgázár majdnem elérte a 43 euró/MWh-t, a pénteki zárás közeledtével a helyzet drámaian megváltozott. Jelenleg az árfolyam már csak 38,9 euró/MWh körül alakul, ami közel 10 százalékos csökkenést jelent.

Ráadásul úgy fest, hogy Donald Trump amerikai elnök tegnapi vámháborús bejelentése újabb kedvezőtlen hatásokat generálhat a földgáz piacán. De nem csupán itt érezhetők a következmények; az olajpiacon is hasonló trendek bontakoznak ki:

Donald Trump új vámháborúja alapjaiban rengeti meg a globális kereskedelmi rendszert: az Egyesült Államok legfontosabb partnereire, köztük az EU-ra és Kínára is brutális importvámokat vetett ki. Az Európai Unió 20, Kína 34 százalékos vámterhet kapott (a korábbiakon felül), ami - és ez a lényeg - egyes elemzések szerint

Az uniós export akár 19%-kal is csökkenhet, ami 0,33%-os GDP-visszaesést eredményezhet.

A bejelentéseket követően a piac gyorsan elkezdte árazni a gazdasági lassulás - sőt, akár egy recesszió - lehetőségét. A Trump-féle új vámháború kiszámíthatatlansága ugyanis csökkenti a beruházási kedvet, hiszen egy gyorsan változó, bizonytalan környezetben nehéz hosszú távú döntéseket hozni. A valós hatásokat egyelőre nehéz megbecsülni, és még ha ez sikerülne is, az új amerikai adminisztráció első három hónapja azt mutatta, hogy az amerikai vezetés szándékai gyorsan változhatnak. Így még ha a piac rövid távon meg is nyugszik, a háttérben továbbra is fennmaradhat az aggodalom, hogy ez a stabilitás csak átmeneti.

Egy ilyen szituációban valószínűleg nem fognak jól teljesíteni az erősen ciklikus eszközök, mint például az olaj, földgáz és ipari fémek, valamint az ezekhez kapcsolódó befektetések.

A 2024-25-ös téli időszak fagyos és szélcsendes időjárása következtében az Európai Unió gáztárolói jelentős mértékben kiürültek a korábbi évekhez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi fűtési szezont, amely hivatalosan április elsejéig tartott, mindössze 34,2%-os töltöttséggel zárták az uniós államok.

ami az utóbbi évek során elért eredményekhez képest nagymértékben elmaradt.

Nem meglepő tehát, hogy az orosz vezetékes források csökkenése miatt márciusban rekordmennyiségű cseppfolyósított földgáz érkezett az Európai Unió gázellátó rendszerébe. A statisztikák szerint az idei év első negyedévében összesen körülbelül 34 milliárd köbméter LNG jutott el Európába, ami 9,6 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Ezek a lépések elengedhetetlenek, mivel az EU tagállamai számára a jelenlegi szabályozás értelmében (bár ez a téma most vizsgálat alatt áll) november 1-jéig a tárolók 90%-os feltöltése szükséges. Ehhez az idei tavaszi és nyári hónapokban, tehát a feltöltési időszak alatt, jelentősen megnövekedett gázmennyiségre lesz szükség: körülbelül 57,7 milliárd köbméter gázt kellene beszerezni, ami 25,8 milliárd köbméterrel haladja meg a tavalyi évet.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Európa örömmel fogadja az alacsonyabb árakat, hiszen ez lehetőséget ad a tárolók olcsóbb feltöltésére. Azonban a valóság ennél sokkal összetettebb. Az árak csökkenése alapvetően kedvező lehetőségként is felfogható, hiszen az iparágak számára olcsóbb hozzáférést biztosít az alapvető nyersanyagokhoz és energiaforrásokhoz. Ezen túlmenően a lakosság is élvezheti a csökkenő rezsidíjak előnyeit, ami több rendelkezésre álló jövedelmet jelenthet, sőt, még a gazdasági növekedést is serkentheti. Mindazonáltal a piaci dinamika nem egyszerűsíthető le csupán a kereslet és kínálat alakulására. Az árak csökkenésének mögött két fő tényező állhat: az egyik, hogy túlkínálat lép fel, amikor a termelés meghaladja a keresletet, a másik pedig a fogyasztás csökkenése, ami arra kényszeríti a termelőket, hogy alacsonyabb árakon keressenek vevőket.

A jelenlegi európai gázpiac helyzete azonban nem jellemző a túlzott kínálatra.

Ez alapján valószínű, hogy a keresleti oldalon rejlik a gond, ami tovább fokozhatja a recesszióval kapcsolatos aggodalmakat.

Kiemelendő, hogy a februári árzuhanás mögött nagymértékben a holland gáztőzsdén tapasztalható spekulatív tevékenységek álltak, különösen a pénzügyi alapok aktív szerepvállalásának következtében. Azonban ezek a tényezők azóta nagyrészt elvesztették hatásukat, így önállóan már nem indokolnák a további jelentős árleszállítást.

Érdekes módon az Európai Uniónak sem feltétlenül kedvez, ha a földgáz tőzsdei ára túl alacsonyan stagnál. A vezetékes szállítmányokkal ellentétben az LNG- (cseppfolyós földgáz) szállítmányok sokkal rugalmasabban mozgathatók, hiszen azokat könnyedén át lehet irányítani olyan helyekre, ahol magasabb árat kínálnak. Ez a piaci dinamika akkor is érvényes, amikor az LNG-exportáló országok úgy döntenek, hogy a szállítmányokat az Európai Unióba vagy éppen a jövedelmezőbb ázsiai piacokra küldik.

Közben kialakulhat egy olyan lélektani árszint is, amely körülbelül 40 euró/MWh-nál kezdődik, és amelynél még mindig érdemes LNG-t szállítani Európába. Azonban, ha a piaci árak tartósan ezen a szinten alá süllyednek, fennáll a veszély, hogy az LNG-szállítmányokat vonzóbb piacokra irányítják, ami komoly ellátásbiztonsági problémákat okozhat a térségben.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ