Ebben az évben Magyarországon soha nem látott mennyiségű gólyafióka kapott gyűrűt, ami igazán figyelemre méltó teljesítmény.

Idén országszerte 600-nál is több fészekben összesen 1887 gólyafiókát gyűrűztek meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok szakértői. A szervezet legfrissebb tájékoztatása alapján a fehér gólyák kirepülési időszaka jelzi a gyűrűzési szezon végét, amely 16 megye több mint 350 településén zajlott. Az eseményre több mint 12 ezer érdeklődő látogatott el. Mivel a fészkek túlnyomó többsége villanyoszlopokon található, az akció lebonyolítása sok esetben az áramszolgáltatók együttműködésével valósult meg.

Az idén körülbelül minden kilencedik gólyafióka kapott egyedi jelölést, amely elegendő arány az adatgyűjtéshez, de ez a szám még nem tartalmazza a mentőhelyekre bekerült fiatal madarakat.

A fehér gólya, amely az emberi települések közelében él, különösen gazdag forrást nyújt az információk gyűjtésére. A kék színű műanyag vagy festett alumínium gyűrűk segítségével a madarak egyedileg azonosíthatók, lehetővé téve vonulási útvonalaik és területhűségük nyomon követését. Ezek az adatok fontos szerepet játszanak a vadmadarak viselkedésének megértésében és a természetvédelmi intézkedések kidolgozásában - olvasható a közleményben.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület cikke szerint a legtöbb fészket Bács-Kiskun, Nógrád, Veszprém, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyékben látogatták meg a szakemberek. A fészkek számához képest Nógrád megye vezet, ahol szinte az összes fészek része volt a programnak. A gyűrűzött fiókák száma Akasztón (Bács-Kiskun - 19 fészekben 56 fióka), Kölkeden (Baranya - 19 fészekben 57 fióka) és Pusztazámoron (Pest - 16 fészekben 43 fióka) volt a legnagyobb. Utóbbi település határában található Budapest egyik legnagyobb hulladéklerakója, ahol az utóbbi években kaptak rá a gólyák a lakossági hulladékban történő keresgélésre.

A költési siker végső adatai, valamint a gólyapárok országos létszáma a gólyafelmérés adatainak feldolgozása után válik nyilvánvalóvá. Az eddigi jelzések alapján azonban úgy tűnik, hogy a gólyáknak kedvező éve van: egy fészekben átlagosan 3,07 fiókát gyűrűztek.

Az első nyilvános fehérgólya-gyűrűzéseket 2004-ben, a festői Tápió-vidéken valósították meg, Benei Béla madárgyűrűző irányításával. Azóta ez a program az ország egyik legjelentősebb természetvédelmi és szemléletformáló kezdeményezésévé nőtte ki magát. 2025-re már 16 megye 352 településén vonzott több mint 12 ezer érdeklődőt, akik testközelből tapasztalhatták meg a madárgyűrűzés izgalmait és a természetvédelem fontosságát.

A nyilvánosság jelenléte ellenére a kis gólyák biztonsága kiemelkedően fontos, ezért nem minden fészekben került sor gyűrűzésre. Előfordulhatott, hogy a fiókák még túlságosan kicsik voltak, vagy éppen elérték azt a méretet, amikor fennállt a kiugrás veszélye, esetleg nem voltak biztonságosan megközelíthetők. Ennek következtében nem minden fióka mutatható be a nagyközönségnek, és a gyűrűzés folyamata is csak rövid ideig tartott. Érdekes megjegyezni, hogy a gólyaszülők nem védik a fiókáikat a gyűrűzők jelenlététől; sok gólya már ismeri a kollégák érkezését, akik évek óta jelölik a fiatalokat. Ráadásul a fiókákon nem érzik az emberi szagot, így a kidobás vagy a fészekelhagyás veszélye sem áll fenn – állapították meg.

További részletek és naponta frissülő statisztikák elérhetők az MME hivatalos honlapján, a Tudástár szekcióban, a Magyarország madarai menüpont alatt.