Volodimir Zelenszkij most egy jelentős kérésével fordul a világ felé.

Az ukrán elnök felszólította Ukrajna nyugati partnereit, hogy GDP-jük 0,25 százalékát fordítsák Kijev támogatására, annak érdekében, hogy gyorsabb ütemben tudják növelni a fegyvergyártást az országban.

Zelenszkij egy pénteki sajtótájékoztatón Kijevben bejelentette, hogy a jövőbeni közös fegyvergyártási projektek kapcsán tárgyalásokat folytatnak Dániával, Norvégiával, Németországgal, Kanadával, az Egyesült Királysággal és Litvániával. Az esemény részleteit azonban csak szombaton hozták nyilvánosságra.

"Ukrajna kulcsszerepet játszik Európa biztonságának megőrzésében, és célunk, hogy partnereink a GDP-jük 0,25%-át szenteljék az ukrán védelmi ipar és a helyi fegyvergyártás fejlesztésére" - nyilatkozta.

Zelenszkij tájékoztatása szerint Ukrajna idén már 43 milliárd dollárt szerzett a hazai fegyvergyártása támogatására. Jelenleg az ország védelmi szükségleteinek 40 százalékát képes hazai gyártásból kielégíteni, és a kormány folyamatosan keresi ennek a bővítési lehetőségeit.

Kijev ambiciózus terveket dédelget, hiszen szeretné kibővíteni a fegyvergyártási projektjeiben való részvételét a határokon túl is. A nyári időszakban több fontos megállapodás aláírását tervezik, amelyek révén lehetőség nyílhat katonai gyártási technológiáik exportjára. Ennek a folyamatnak a részeként pedig európai országokban is elindulhat a gyártás a 'Build with Ukraine' program keretében – nyilatkozta Zelenszkij.

A sajtótájékoztatón az ukrán elnök kiemelte, hogy számos nyugati és egyéb cégek továbbra is üzleti viszonyt ápolnak az orosz hadiiparral, ami aggasztó jelenség a jelenlegi helyzet tükrében.

"Az Oroszországi Föderációba egyes országoktól a mai napig érkeznek gépalkatrészek, amelyeket fegyvergyártáshoz használnak fel" - állította Zelenszkij, aki szerint 15 tajvani, 13 német, nyolc cseh, hat dél-koreai, három japán és három indiai vállalatról szó. Hozzátette, az egyik cég kis számban az Egyesült Államokból származó alkatrészeket is szállít. Az elnök jelezte, hogy név szerint ismerik a szóban forgó cégeket, és szorgalmazta, hogy helyezzék ezeket szankciók alá.

Zelenszkij szerint ezek a cégek képesek lennének "lekapcsolni" azokat a berendezéseket, amelyek "távoli elektronikus rendszerekkel működnek együtt", és ily módon használhatatlanná tehetnék azokat. "Ez jelentősen lassítaná a folyamatot. Olyan lenne, mintha lefegyvereznék Oroszországot" - fogalmazott.

Zelenszkij nyilatkozata szerint a legutóbbi harci áldozatok cseréje során Oroszország nem csupán ukrán katonák földi maradványait adta át, hanem tudatosan húsz orosz katona holttestét is átirányította Kijev felé. Az ukrán elnök kiemelte, hogy a cserében szerepelt egy izraeli zsoldos is, aki izraeli okmányokkal rendelkezett, és az orosz erők oldalán harcolt.

Zelenszkij kijelentette, hogy előfordult, hogy orosz útlevelet találtak az átadott holttestek öltözékében. Az ukrán elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy "hamis információkat terjeszt", amikor azt állítja, hogy csak ukrán katonák holttestét adják át.

Ukrajna és Oroszország között június 2-án Isztambulban létrejött egy megállapodás, amely a jelentős számú elesett katona holttestének átadását célozta. Hétfőn az ukrán hadifoglyok ügyeivel foglalkozó koordinációs törzs megerősítette, hogy a megállapodás keretében Ukrajna 6057 holttestet kapott az orosz fél részéről. Azonban a pontos azonosítás előtt még nem hozták nyilvánosságra, hogy az átadott maradványok milyen állampolgárságú vagy katonai rangú elesetteket képviselnek.

Az ukrán elnök azt mondta, Oroszország azért küldhette el orosz katonák holttestét is, mert Moszkva részéről nem azonosították előzetesen, kiknek a földi maradványait juttatják el Kijevnek.

"Még csak azt sem képesek meghatározni, kiket adnak át, annyira sokan vesztik életüket" - fogalmazott.

Zelenszkij úgy véli, hogy a mögöttes szándékosság is szerepet játszhat az esetben, mivel Oroszország igyekszik azt a képet festeni, hogy a valóságnál jóval több ukrán katona esett el, miközben a saját veszteségeik számát akarják jelentősen lecsökkenteni.

Moszkva így akarja "eltorzítani a valóságunkat, amelyben sokkal több ember hal meg" - jelentette ki az ukrán elnök.