Különleges lehetőség: előfordulhat, hogy bizonyos intézményi állampapírok révén nagyobb hozamot érhetsz el, mint a lakossági változatokkal!

Karrier és tanulás – ezek a kérdések sok fiatal fejében zsonganak, legyen szó középiskolásokról, egyetemistákról vagy éppen pályakezdőkről. Itthon vagy külföldön érdemes folytatni az utadat? Hogyan készülj fel egy állásinterjúra, és miként kezdd el a bértárgyalást? Melyek azok a jövőbiztos készségek, amelyekre szükséged lesz? Ha te is úgy érzed, hogy bizonytalan vagy a következő lépéseidet illetően, akkor ne habozz! Csatlakozz hozzánk november 13-án a Gen Z Feszten, ahol válaszokat kaphatsz a kérdéseidre és inspirációt meríthetsz a jövőd építéséhez!

Lakossági befektetőként alapvetően két fő típusú állampapír közül tehetjük le a voksunkat:

Jelenleg kínálatunkban megtalálható különböző típusok:

Mindegyik értékpapírra igaz, hogy a tényleges éves hozam (változó kamatozású vagy egyéves papírok esetében az első időszaki) csak akkor felel meg a feltüntetett kamatnak (pl. akkor lesz tényleg 65 000 forint a bruttó nyereségünk egy év alatt a 6,5%-os kamatozású papíron 1 millió forint befektetésével), ha a kibocsátási időszakban jegyezzük őket. Más esetekben nem névértéken, hanem az időarányos felhalmozott kamatot már tartalmazó, 100% feletti bruttó árfolyamon vásárolhatjuk meg őket, például a Magyar Államkincstár online felületén, a Webkincstáron és a MobilKincstáron keresztül.

Fontos figyelembe venni, hogy a lakossági állampapírok esetében érvényben van egy értékesítési korlát, amely sorozatonként és forgalmazónként változhat.

A jelenleg elérhető lakossági állampapírok kiemelkedő előnye, hogy mentesek a kamatadó és a szochó alól (kivéve a 2019. június 1-je előtt beszerzetteket, amelyekre ezeket a költségeket meg kell téríteni). Ez azt jelenti, hogy az állam nem vonja le a szokásos 15%-os kamatadót és a 13%-os szociális hozzájárulást. Fontos megjegyezni, hogy a forgalmazó pénzügyi intézményeknél a számlavezetés, valamint a vásárlási és eladási tranzakciók esetében díjak merülhetnek fel. Ezzel szemben a Magyar Államkincstár által kínált szolgáltatások, beleértve a Webkincstárt és a MobilKincstárt, teljesen díjmentesek, így sem a vétel, sem az eladás, sem a kamat- és tőkefizetések után nem kell költségeket fizetni.

Ha valaki a lejárati idő előtt szeretne megválni az értékpapírjától, fontos figyelembe venni, hogy ez költségekkel jár. A forgalmazók által megjegyzett visszavásárlási árfolyamok a Magyar Államkincstárnál a következőképpen alakulnak: a MÁP+ esetében jelenleg 99,5%, míg a PMÁP esetében 99,0%. Érdemes megjegyezni, hogy a MÁP+ papírok kamatfizetési hetében ez az arány 100,0%-ra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy ha nem várunk a papír lejáratáig, akkor a teljes befektetési hozamunkból 0,5 vagy 1 százalékot levonnak, illetve MÁP+ esetén legalább a kamatfizetés időpontját meg kell várnunk ahhoz, hogy elkerüljük ezt a levonást.

Lakossági befektetők számára is hozzáférhetővé váltak.

Ezeket a papírokat lakossági befektetőként általában a forgalmazóknál szerezhetjük be. A lakossági állampapírok többségéhez hasonlóan ezekre is eladási és vételi árfolyamot határoznak meg a forgalmazók, legyenek azok pénzügyi intézmények vagy a Magyar Államkincstár. Az állampapírok kibocsátásáért felelős Államadósság Kezelő Központ weboldalán például megtekinthetjük a kincstári árfolyamjegyzés részleteit, ahol látható, hogy a Magyar Államkincstár mely állampapírokat kínál és milyen árfolyamon, továbbá ezek milyen hozamot kínálhatnak a befektetőknek, amennyiben a papírokat lejáratig megőrzik. Lényeges, hogy mivel ezeket az értékpapírokat a befektetők a másodpiacon adják-veszik, ezért...

Az állampapír lejárata előtt a visszavásárlási árfolyamot a forgalmazók nem tudják előre biztosítani, így az folyamatosan, napról napra módosulhat.

Fontos tudni, hogy a 2019. június 1. előtt kibocsátott állampapírokra is vonatkozik a kamatadó, azonban a következő ábrán csak az ezt követően kiadott papírok adatai szerepelnek. Az itt bemutatott hozamadatok csak akkor érvényesek, ha a befektetők a lejáratig megtartják a papírokat. Más esetekben a tényleges hozam a másodpiac mozgásától, valamint a forgalmazó által meghatározott visszavásárlási árfolyamtól függ. Jelenleg a Magyar Államkincstár, mint forgalmazó, 0,5-0,7%-os levonást alkalmaz az itt ismertetett állampapírok esetén a visszavásárláskor. Továbbá figyelni kell arra, hogy a lejáratot megelőző 14 napban a kincstár eladási és vételi árfolyamokat is jegyez, azonban a lejárat előtti 13 napon belül már csak vételi árfolyamot, míg az utolsó 2 munkanapban sem vételi, sem eladási árfolyamot nem rögzítenek.

A most látott intézményi hozamszintek potenciálisan jobb kamatot is kínálhatnak a FixMÁP 6,5%-a vagy a BMÁP 7% feletti kamata helyett, de csak jóval hosszabb lejáraton,

Ha a befektető nem tartja meg az állampapírt a lejárati idő végéig, akkor szembesülnie kell a másodpiaci hozamkockázattal. Ez a kockázat különösen megugorhat a hosszú lejáratú papírok esetében, mivel ezek jellemzően alacsonyabb likviditással bírnak.

Az utóbbi években azt lehet megfigyelni, hogy egyre inkább szétválik a lakossági állampapírok és a lakosság kezében lévő állampapírok állománya, ami arra vezethető vissza, hogy egyre több lakossági befektető keresi az intézményi állampapírokat (volt idő, amikor a lakossági állampapírok állománya meghaladta a lakosságnál lévőt, ennek oka arra vezethető vissza, hogy intézményeknél is bent ragadtak lakossági állampapírok - nem véletlen, hogy az ÁKK azóta folyamatosan tart visszavásárlási aukciókat a forgalmazóknál).

Ezek között is egyértelműen a Diszkont Kincstárjegyek a legkeresettebbek, gyakorlatilag

A 2022 szeptemberétől észlelt 1000-2000 milliárd forint közötti állományi eltérés legfőbb okaként a DKJ iránti növekvő keresletet emelhetjük ki.

A DKJ-k hozama abban az időszakban kezdett el igazán emelkedni, amikor a befektetők számára vonzó lehetőségeket kínáltak. Hónapokon át 10-16% közötti hozamokat lehetett elérni velük, ami figyelemre méltó eredménynek számított. Ekkoriban a prémium állampapírok piacán is megjelentek az első olyan termékek, amelyek 10% feletti kamatot kínáltak. Ennek ellenére gyakran nem tudták felvenni a versenyt a DKJ-k kiemelkedő hozamaival.

A lakosság által birtokolt DKJ-állomány 2023 első felében érte el csúcspontját, meghaladva a 1200 milliárd forintot. Azóta, részben a csökkenő kamatkörnyezet hatására, a lakossági DKJ-állomány visszaesett, és tavaly decemberre 641 milliárd forintra csökkent.

Úgy tűnik, hogy az intézményi állampapírok iránti kereslet, különösen a DKJ-k esetében, januárban ismét felerősödött. Ezt támasztja alá Nagy Márton korábbi nyilatkozata, amely szerint a lakosság február elejéig körülbelül 139 milliárd forinttal bővítette állampapír-állományát. Figyelembe véve, hogy a lakossági állampapírok 47 milliárd forinttal emelkedtek, ez alapján feltételezhetjük, hogy az év első hónapjában körülbelül 100 milliárd forintnyi tőke áramlott az intézményi állampapírokba.

A DKJ-k iránti megugró kereslet részben a lakosság kivárásra épülő stratégiáját tükrözheti. Az utóbbi hetek tapasztalatai és a közeljövő kilátásai alapján jelentős kamatfizetéseket várhatunk, különösen a PMÁP-ok terén. Emellett a DKJ-k hozama jelenleg vonzóbb, mint amit az árazódó prémium állampapírok a következő év során kínálhatnak. Érdemes megjegyezni, hogy a DKJ-k nem nyújtanak jelentősen magasabb hozamot, mint a FixMÁP-ok, még akkor sem, ha a fix papírokat idő előtt visszaváltanánk. Ezért valószínű, hogy a lakossági befektetők közül azok keresik most leginkább a DKJ-kat, akik jelentősebb vagyonnal rendelkeztek például prémium állampapírokban. A lakossági állampapírok értékesítési korlátai miatt sokan megtakarításaik egy részével kiszorulhattak a piacon, így a DKJ-k iránti érdeklődésük érthető.

Összegyűjtöttünk néhány fontos szempontot, amelyekre érdemes odafigyelni:

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.

Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe a következő jogi tájékoztatót.