Súlyos következtetéseket vontak le a 2025-ös magyar költségvetésről: a büdzsé komoly kockázatokkal néz szembe - Pénzcentrum.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint több kockázata is van a nemrég benyújtott, jövő évi büzdsé tervezetésre.
A 2025-ös központi költségvetés tervezetéről szóló törvényjavaslat alaposan kidolgozott, és ha a makrogazdasági előrejelzések valóra válnak, a bevételi célok elérhetők lesznek - mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Windisch László a szerdai általános vitában. Az elnök hangsúlyozta, hogy a költségvetési javaslat november végén történő tárgyalása segít csökkenteni a teljesüléshez kapcsolódó kockázatokat.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése alapján az államadósság finanszírozásához kapcsolódó kamatkiadások megalapozottak, és akkor tekinthetők elegendőnek, ha az euró árfolyama évi átlagban körülbelül 397,50 forint körül alakul. Az államadósság-szabály teljesül, amennyiben az államadósság a tervezett értékhez képest legfeljebb 439,7 milliárd forinttal emelkedik, figyelembe véve a nominális GDP várható növekedését. Alternatívaként, ha a nominális GDP növekedési üteme a tervezett államadósság mellett meghaladja a 6,8%-ot, akkor is teljesül a követelmény. A törvényjavaslat számottevő megalapozottságát és az alacsony kockázati szintet figyelembe véve az indítvány elfogadását javasolta az ÁSZ.
A 2025-ös költségvetési törvényjavaslat összhangban áll az alaptörvényben rögzített államadósság-szabállyal, valamint a stabilitási törvény előírásaival – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke szerdai felszólalásában az Országgyűlés indítványának vitája során.
Horváth Gábor ugyanakkor jelezte: a testület felhívja a kormány figyelmét több kockázatra, ezek között említve, hogy végbe megy-e a tervezett gazdasági pályához szükséges trendforduló, ezáltal pedig megvalósulnak-e a gazdasági növekedési várakozások. Az általa vezetett testület nevében - elismerve a tavaszi büdzsékészítés előnyeit - üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi időzítést, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét.
Horváth Gábor úgy nyilatkozott, a Költségvetési Tanács álláspontja szerint a jövő évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik, elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról. Mint mondta, kockázatot hordoz, ha a 2025. évi gazdasági növekedés elmarad a várttól, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit, akárcsak az, ha a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek idei alulteljesülése - 2023-hoz hasonlóan - ezen előirányzatok bázisát ronthatja. Jelezte azt is: kockázatosnak látták, hogy lesz-e a tervezet szerinti mértékű az uniós forrásbeáramlás, ugyanis az e pénzek elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll.
