Szijjártó kijelentette, hogy aggasztónak tartják, ha több tagállam új vámokat kívánna bevezetni Oroszország és Belarusz ellen.

Szijjártó Péter Brüsszelben hangsúlyozta, hogy egy gazdasági hidegháború ellentétes lenne az Európai Unió és Magyarország érdekeivel. Kiemelte, hogy a szankciók és vámok eddig soha nem hozták meg a várt eredményeket, sőt, komoly akadályt jelentenek a fejlődés előtt.

A külgazdasági és külügyminiszter vezetésével zajló kereskedelmi ügyekről szóló EU-s tanácsülést követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a jelenlegi globális tendenciák fényében komoly kockázatot jelenthet egy újabb gazdasági hidegháború kialakulása, valamint a világ újbóli blokkosodása. E folyamatok nem csupán az EU-t, hanem Magyarországot is jelentős veszteségekkel sújthatják.

"A magyar elnökség azért dolgozott az elmúlt hónapokban, és azért dolgozik a hátralévő időszakban is, hogy az elkövetkező időszakot ne a blokkosodás, hanem a konnektivitás, tehát az összeköttetések és a korrekt nemzetközi együttműködés határozza meg", ez biztosítaná a legjobb feltételeket Európa mostanára bezuhant versenyképességének javításához - mondta.

„Úgy véljük, hogy az Európai Uniónak, és különösen Magyarországnak, kulcsfontosságú lenne, ha a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem zökkenőmentesen és igazságosan működne” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy ehhez elengedhetetlenek a szabadkereskedelmi megállapodások, azonban a közösség ezen a téren nem áll a legjobban, hiszen hat ilyen szerződés tárgyalása már 13 éve zajlik, míg tíz másik esetében a folyamat megakadt. „Meggyőződésünk, hogy a vámok, korlátozások és szankciók soha nem hozták meg a várt eredményeket, és jelentős akadályt jelentenek a gazdasági növekedés szempontjából” – tette hozzá.

Szijjártó Péter a közelmúltban bemutatta több uniós tagállam újonnan felmerült javaslatait, amelyek célja új vámok bevezetése Oroszország és Belorusszia ellen. Emellett tájékoztatott arról, hogy az Európai Bizottság már megkezdte a vonatkozó intézkedések kidolgozását. "Mi, magyarok rendkívül aggasztónak és kockázatosnak tartjuk ezt a lépést, különösen azért, mert az eddig bevezetett 14 szankciós csomag hatásait még nem elemeztük alaposan. Továbbá, elutasítjuk azt a lehetőséget, hogy bármely tagállam a vámok bevezetésével próbáljon meg kikerülni az egyhangúság követelményét, amely a szankciók esetében elengedhetetlen" - hangsúlyozta Szijjártó.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések bevezetésekor a tagállamoknak joguk van vétót emelni, ha a korlátozások veszélyeztetnék nemzetbiztonságukat vagy gazdasági érdekeiket. Hazánk már többször élt ezzel a lehetőséggel. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy az egyhangúság megkerülése, különösen a nagymértékű vámok bevezetése esetén, rendkívül káros következményekkel járhat. Emellett aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy korábban többen felvetették az energiahordozókra kivetendő vámok lehetőségét, amelyet a magyar kormány teljes mértékben elutasít.

"Mi az egyhangúság követelményeinek ilyen típusú kiiktatását visszautasítjuk, és arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy úgy végezzék el az intézkedést megelőző vizsgálatokat, hogy minden egyes tagország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit egyformaképpen vegyék figyelembe" - mondta.

Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai elnökválasztás eredményeként egy teljesen új politikai táj képződött a nemzetközi színtéren. Az Egyesült Államokban "békepárti, patrióta" vezetés kerül hatalomra, ami jelentős változásokat idézhet elő. "Donald Trump megválasztása új geopolitikai és világgazdasági helyzetet teremt. Ezt el kell ismernünk, mert aki figyelmen kívül hagyja ezt a változást, az könnyen saját hátrányára fordíthatja a helyzetet. Ezért fontos, hogy Európában is új stratégiát dolgozzunk ki. Olyan megközelítésre van szükség, amely biztosítja, hogy az Európai Unió ne kerüljön hátrányos helyzetbe a háromszögben, amely az Egyesült Államok, az EU és Kína között húzódik" - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter később kiemelte, hogy egy állam csak akkor válik meg egy megbízható és versenyképes árú energiaforrástól, ha egy jobb ajánlat érkezik. Jelenleg Magyarország számára nem áll rendelkezésre olyan vonzó alternatíva, amely képes lenne helyettesíteni az orosz energiahordozókat.

A kereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-s tanácsülés utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az energiamix összeállítása ezután is kizárólagos nemzeti hatáskör legyen. "Ezért visszautasítunk minden olyan kísérletet, amely befolyásolni akarja, hogy honnan, hogyan és kitől vegyünk energiahordozókat. Ez nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés is. Az energiaellátás biztonsága a nemzetbiztonság része, és mi nem fogadunk el semmilyen beavatkozást az energiabiztonságról szóló kérdések megvitatásába" - mondta.

Szijjártó Péter kifejezte elégedettségét az Oroszországgal fenntartott energetikai együttműködés kapcsán, hangsúlyozva, hogy saját tapasztalatai alapján beszél. "Én csak a saját élményeimről tudok nyilatkozni, mások tapasztalatairól nem szeretnék véleményt formálni. Ebből fakadóan elvárom, hogy mások is tartózkodjanak az én tapasztalataim értékelésétől." A miniszter hozzátette: "A mi tapasztalatunk szerint Oroszország megbízható partner, mindig a megállapodott mennyiséget, árat és határidőt tartotta." Szijjártó hangsúlyozta, hogy egy ország csak akkor mond le egy biztos és versenyképes árú energiaforrásról, ha jobb ajánlat érkezik, ami eddig nem történt meg. "Számunkra a legfontosabb, hogy az energiaellátás stabil és megfizethető legyen, és ettől a szemponttól nem vagyunk hajlandóak eltérni."

Szerinte "akik nagyon büszkén döngetik a mellüket, hogy hogyan építik le az orosz energiahordozókat, azok egy része kerülőúton ugyanúgy megvásárolja azokat továbbra is", óriási képmutatás zajlik a szankciós politikában. "Minket itt, Brüsszelben folyamatosan azért ütnek, hogy miért nem szakadunk le az orosz energiahordozókról. (...) De hogyha megnézik, hogy az orosz LNG-szállítások hogyan növekednek, akkor azt látják például, hogy Franciaország fél év alatt 110 százalékkal növelte az orosz LNG importját. A Nyugat-Európába beérkező orosz LNG 87 százaléka Franciaországba, Belgiumba meg Spanyolországba megy" - mondta. (MTI)