Fedezze fel velünk a múlt titkait! Csatlakozzon dr. Bartha Júlia keletkutatóhoz, és járja be a bibliai bűnbeesés történetének színhelyét! Kalandozzon a történelem és a kultúra labirintusában!
Az ismert vármegyei keletkutató nemrégiben Törökország egy rejtett gyöngyszemét, Délkelet-Anatóliát fedezte fel. A Biblia tanítása szerint valaha itt terült el az Édenkert, ahol Ádám és Éva bűnbeesésének története zajlott. Ma ez a terület a világ legősibb keresztény kolostoraival és templomaival büszkélkedhet, melyek mellett olyan ősi vallási közösségek is élnek, akik jelenleg a puszta fennmaradásukért küzdenek. Dr. Bartha Júlia élményeit és tapasztalatait osztotta meg a hallgatóságával, lenyűgözve őket a régió gazdag történelmi és kulturális örökségével.
A közelmúltban Dr. Bartha Júlia, elismert keletkutató, ellátogatott Törökország egy rejtett kincsét jelentő területére, Délkelet-Anatóliába. A Biblia tanúsága szerint e táj egykor az Édenkert otthona volt, ahol Ádám és Éva bűnbe estek. Manapság a látogatók felfedezhetik a világ legősibb keresztény kolostorait és templomait, valamint találkozhatnak azokkal az ősi vallási közösségekkel, akik ma már csak a puszta fennmaradásukért harcolnak. Az ilyen ritka utazások során a múlt és a jelen találkozása igazi különlegességet nyújt a felfedező szelleműek számára.
Dr. Bartha Júlia az ősi arámi nyelven beszélő szír keresztényekkel is találkozott
- Ön keletkutatóként eddig főleg a törökországi muszlim világ emlékeit tanulmányozta. Mi volt mostani utazásának a célja?
Törökország távoli, turisták által ritkábban felfedezett vidéke a keresztyénség történetének egyik leglenyűgözőbb kincsesbányája. A Bibliában is említett Tigris folyótól egészen a szír határig terjedő Tur Abdin fennsík, magyarul a Szolgák Hegye, a világ egyik legrégebbi keresztény emlékhelyének otthona, valamint a szír szerzetesség több mint kétezer éves központja. Az itt élő szír keresztények nem tévesztendők össze a ma gyakran iszlám bevándorlóként emlegetett szírekkel; ők az asszírok és más ókori mezopotámiai népek örökösei, akik már közel háromezer éve lakják ezt a vidéket, s kétezer éve keresztény hitben élnek. A helyi közösség ma is Jézus anyanyelvének, az aráminak egy sajátos változatát használja, amely a templomi liturgiájukban is szerepet kap. A mindennapjaik során folyamatosan küzdenek a fennmaradásért, ami nem meglepő, hiszen templomaik egyben erődítmények is. Aki ellátogat ide, igazán közel kerülhet az európai kereszténység gyökereihez, és tapasztalhatja e gazdag kulturális örökség varázsát.
Ezt a területet 2024 novemberében, negyedmagammal jártam be, és természetesen útba ejtettünk muszlim kegyhelyeket is, hogy lássuk, hogyan élnek itt egymás mellett a vallások és kultúrák Törökország délkeleti részén. Ez a terület egyébként etnikailag is színes területe a keleti világnak. Első állomásunkon, Darendében például egy iszlám emléket látogattunk meg, amely egy középkori tudós, az Oszmán Birodalom születésekor élt Hamid-i Veli sírja köré épült dzsámival. Ez az épületegyüttes azért is érdekes, mert közvetlenül a sziklába vájt falaiban fakad egy édes vizű, lassú folyású patak. Itt igazán megpihenhet az elmélyülésre vágyó zarándok, mert a nagy csendben csak a patak csorgása hallik, így bizonyára az imádság is eljut a Teremtőhöz.
