Rogán Antal neve egy vitatott listán tűnt fel, amelyen terroristák és bűnözők szerepelnek.
Haiti bűnbandák tagjai, jemeni húszi terrorszervezet vezetői, a csecsen hadúr, Razman Kadirov és a Hasogdzsi-gyilkosság elkövetői is azon a szankciós listán vannak, ahova Rogán Antal is felkerült.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök éppen Indiában tölti pihenését, és csupán egy csádi fegyveres támadás kapcsán jelentkezett az X-en, a HVG hiába kereste tőle a reakciót. Ezzel szemben a közélet szinte minden szereplője az utóbbi napokban Rogán Antalra, a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító miniszterre összpontosít, aki felkerült az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatalának szankciós listájára. Ez a büntetőintézkedés a Magnyickij-törvény keretében történt, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok beutazási tilalommal sújtsa azokat a külföldi politikusokat, akiket korrupcióval és emberi jogi visszaélésekkel vádolnak.
Rogán Antal, aki a "Glomag" néven ismert listán szerepel, a "magyarországi korrupcióban való részvétele miatt" került a figyelem középpontjába, ahogyan azt David Pressman, a távozó amerikai nagykövet bejelentette. Az intézkedés részeként zárolták a miniszter minden olyan vagyonát, amely az Egyesült Államokban vagy amerikai állampolgárok birtokában található, és amely az amerikai hatóságok ellenőrzése alatt áll. Érdemes megjegyezni, hogy bár a lépés súlyos következményekkel járhat, Rogán legutolsó vagyonnyilatkozata szerint nem rendelkezik külföldi érdekeltségekkel, így a büntetés lehet, hogy csupán elméleti jellegű.
A listán egyébként jelenleg 262 személy szerepel és a nevek alapján, olyan nagyágyúkat szankcionál az Egyesült Államok, akikhez képest Rogán Antal - már ha egyáltalán igazak azok a korrupciós megállapítások, ami alapján felkerült - finoman szólva is kispályásnak tűnik.
Az események sötét árnyakkal borították 2018 őszét, amikor 17 férfi neve került középpontba a Hasogdzsi-gyilkosság kapcsán. Emlékezetes, hogy a szaúdi vezetés kritikáját megfogalmazó újságíró Isztambulban tőrbe esett, miközben a főkonzulátusra indult, hogy az esküvőjéhez elengedhetetlen papírokat beszerezze. Míg menyasszonya az épület előtt várta, Hasogdzsi nyoma eltűnt – soha többé nem látták. A török hatóságok szerint brutális módon végeztek vele, holttestét feldarabolták, és azóta sem került elő. A gyilkosságot elkövető csoport tagjai pedig a Glomag-listán is feltűnnek.
A térség eseményeit figyelembe véve fontos megemlíteni, hogy a húszi terrorszervezet számos vezetője szerepel a nemzetközi szankciós listán. 2020-ban döntés született arról, hogy Zabin szultán, Abdul Hakim al-Khaiwani, Abdul Rahab Jarfant, Motlaq Amer al-Marranit és Qader al-Shamit feketelistára kerüljenek. Al-Khaiwani, aki a húszi hírszerzés élén áll, korábban a börtönök irányításáért volt felelős, és az emberi jogok súlyos megsértése miatt került a figyelem középpontjába. Jarfant és al-Marranit szintén kínzásokkal és jogtalan fogvatartással vádolják, ahogyan al-Shamit esetében is hasonló vádak merültek fel, kiemelve, hogy gyermekek ellen elkövetett kínzásokban is részt vett.
Zabin szultán, a szervezet vezetője, figyelemre méltó módon került a listára, mivel nők ellen elkövetett súlyos bűncselekményeit emelték ki. Ugyanakkor felmerül a gyanú, hogy a listán szereplő egyes személyek már eltávoztak az élők sorából. Az Arab News 2021-ben arról számolt be, hogy Zabin elhunyt. A húszik által működtetett Saba hírügynökség szerint "gyógyíthatatlan betegség" következtében vesztette életét, míg az Al Arabiya úgy értesült, hogy a koronavírus-fertőzés végzett vele. A jemeni terrorszervezet neve egyre gyakrabban jelenik meg a hírekben, különösen azután, hogy több rakétatámadást is végrehajtottak Izrael és a Vörös-tengeri nemzetközi hajóforgalom ellen, ami válaszul légicsapásokat eredményezett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság részéről a húszik irányába.
Az újságokban szintén gyakran szerepelnek a Haitit káoszba süllyesztő bűnszervezetek, amelyeknek a vezetője egy volt rendőr, Jimmy Chérizier. Őt azzal érdemelte ki a listára kerülést, hogy ő tervezte meg 2018-ban a La Saline-i mészárlást, amikor legalább 71 civilt öltek meg, és több száz házat felgyújtottak. Mióta a Glomag-listára felkerült, a bűnlajstroma alaposan bővült, megszervezte a G9-et, ami nem egy nemzetközi gazdasági tömörülést takar, hanem Haiti 9 legerősebb maffiáját.
Az állam szinte teljesen összeomlott, és az országot terror uralja, amelyben alig működik valami. Haitin a bandavezérek dominálják a helyzetet, köztük tíz név emelkedik ki, Andre Johnson pedig az egyik legfontosabb figura. Johnson hatalma Chérizierével vetekszik, ám míg a legtöbb szervezett bűnöző inkább a háttérből irányít, ő nem fél a rivaldafénytől. A közösségi médiában is aktívan jelen van, Izo néven több rapszámot is kiadott, és a Youtube-on máris nagy népszerűségnek örvend.
Jelenleg is aktív, nemrégiben újságírókat és rendőröket gyilkoltatott meg, mindezt a főváros, Port-au-Prince legnagyobb kórházának újranyitásakor, amikor sajtótájékoztatót hívtak össze. A brutális cselekedetét azzal magyarázta, hogy nem adott engedélyt az egészségügyi intézmény működésének megkezdésére.
Ramzan Kadirovot, a Csecsen Köztársaság vezetőjét szintén a Glomag-listára repített a tevékenysége 2017 végén. Őt is az emberi jogok megsértésével vádolják, de az ő esetében konkrétumot is említett az Egyesült Államok kormánya. Azt rótták fel neki, hogy az erői részt vettek Borisz Nyemcov, orosz ellenzéki politikus megölésében.
Emellett az USA szerint felelős gyilkosságokért, kínzásokért, amit olyan emberek ellen követtek el, akik az emberi jogokat, szabadságjogokat - például a vallásszabadságot, a véleménynyilvánítás, az egyesülési és gyülekezési szabadság, valamint a tisztességes eljáráshoz és a demokratikus választásokhoz való jogot - próbálták meg gyakorolni, megvédeni vagy előmozdítani. Azt külön kiemelték, hogy az erői elrabolták, megkínozták és megölték a csecsenföldi LMBT-közösség több tagját is. A listán nem csak ő szerepel a kaukázusi térségből, ott van a jobbkeze, Vakhit Usmayev és másik négy csecsenföldi vezető is.
Közép-Európa színpadán szlovák, bolgár, szerb és moldovai személyek is szerepelnek a szankcionáltak listáján, köztük Rogán Antal is. Marián Kocner, a szlovák üzletember, azzal került a figyelem középpontjába, hogy vádak szerint ő állt az újságíró, Ján Kuciak, valamint menyasszonya meggyilkolásának hátterében. Noha a bűnösségét nem sikerült bizonyítani, 19 évet kapott váltóhamisítás miatt. Bulgáriában egy oligarcha és több társa szintén szankciók kereszttüzébe került, ezzel tovább fokozva a politikai feszültségeket a régióban.
Vasil Kroumov Bojkovot és két társát a Glomagra korrupt tevékenységeik miatt állították bíróság elé, míg Szerbiából fegyverkereskedőket ítéltek el hasonló okokból. Érdemes megemlíteni a moldovai politikai színtér egy korábbi prominens alakját is: Vladimir Plahotniuc, aki egykor a kormánypárt vezetője volt. A vádak szerint ő is érintett volt az évszázad egyik legnagyobb pénzügyi csalásában, amely 2014 és 2015 között zajlott, és amely során három bankon keresztül összesen egymilliárd dollárt sikkasztottak el.
