Trump áll az orosz energia uniós kitiltásának hátterében, ami ellen a magyar kormány határozottan tiltakozik.
Az Európai Unió világos ütemtervet dolgozott ki, amely szerint 2028-tól a tagállamok már egyáltalán nem vásárolhatnak orosz gázt, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot. Azonban a korlátozások egy része már 2026-tól életbe lépne, ami különösen a magyar MVM-et érintené. Ez a lépés szervesen illeszkedik az unió 2022 óta folyó energiapolitikájához, amely a moszkvai befolyás csökkentésére irányul. De milyen szerepet játszik ebben az Egyesült Államok és az amerikai energetikai szolgáltatók az orosz energiahordozók kivonásában?
Dan Jørgensen, az energiaügyekért felelős uniós biztos, ambiciózus célt tűzött ki az Európai Unió számára: 2027 végéig teljesen megszüntetni az orosz energiaimportot. E célkitűzés értelmében a tagállamoknak mindössze két és fél év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy teljes mértékben leváljanak az orosz földgázról, kőolajról és nukleáris fűtőanyagról. Az Európai Bizottság (EB) május 6-i ülésén egy átfogó útmutatót is elfogadott, amely a tagállamok energiafüggetlenségének növelésére irányul. Az útmutató célja, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak az energiaellátás diverzifikálásában és a fenntartható alternatívák keresésében.
Jørgensen hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság támogatást fog nyújtani az érintett tagállamok számára a leválási folyamat során. Ezen kívül az unió olyan jogi keretet fog kidolgozni, amely védelmet biztosít az uniós vállalatok számára, akik hosszú távú szerződésekkel rendelkeznek, így nem vonhatók felelősségre, ha kénytelenek megszüntetni azokat. Belső elemzésekre hivatkozva megnyugtatóan kijelentette, hogy a tagországoknak nem kell aggódniuk a gázárak drasztikus emelkedése miatt.
A legújabb uniós cselekvési terv nem újításokat hoz, hanem a meglévő intézkedések folytonosságát hangsúlyozza. Az Európai Unió az orosz import kőolaj és földgáz ellen már több szankciót vezetett be a 2022-es orosz-ukrán konfliktus kitörése óta.
Az Európai Unió 2022 májusában indította el a REPowerEU néven ismert stratégia megvalósítását, amelynek középpontjában az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenség megteremtése állt. A 2027-es határidő már a kezdeti javaslatok között szerepelt, azonban a konkrét intézkedésekről, például az orosz energiahordozók közösségi területről való kitiltásáról, akkor még nem születtek döntések. Ennek egyik lehetséges magyarázata az volt, hogy a tagállamok számára még nem volt világos, milyen ütemben tudják csökkenteni az orosz energiaforrásoktól való függőségüket. Azóta azonban kiderült, hogy a legtöbb érintett ország viszonylag rövid idő alatt képes volt lépéseket tenni az orosz energiahordozóktól való távolodás érdekében.
