Trump ismét a középpontba került, mivel újabb területeket céloz meg, és ezzel új irányokat határoz meg.
Kép forrása: Reuters / Kevin Lamarque - Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, éppen beszédet mond, miközben republikánus szenátorokat fogad egy vacsorán a floridai Palm Beachen található Mar-a-Lagóban, 2025. február 7-én. REUTERS/Kevin Lamarque
A Gazprom, az orosz gázipari óriás, februártól kezdődően a Török Áramlat vezetéken keresztül biztosítja a gázszállítást Szlovákiába - közölte az SPP, a szlovák gázipari társaság. Az SPP és a Gazprom Export között kötött megállapodás 2034-ig érvényes, míg a Török Áramlat Oroszországot és Törökországot köti össze, lehetővé téve a gáz tranzitját Szlovákiába.
Pénteken a német statisztikai hivatal, a Destatis, közzétette az ipari termelés legújabb adatait. Az elemzők előrejelzéseinél jelentősebben csökkent a termelés decemberben, mind havi, mind éves szinten.
Az izraeli vezetés úgy határozott, hogy eltávolodik az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) irányelveitől. Gideon Szaár külügyminiszter kifejtette, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa már 2006-os megalakulása óta folyamatosan, és megkérdőjelezhetetlenül elfogult Izraellel szemben, ami miatt hozták meg ezt a döntést.
Csupán néhány nappal ezelőtt Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, hasonló lépéseket tett: az Egyesült Államokat kiléptette az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, az UNESCO-ból, valamint az ENSZ palesztin menekülteket támogató ügynökségéből is. Ezen kívül egy szándéknyilatkozatban bejelentette, hogy Washington nem fog részt venni a globális minimumadó megállapodásban sem.
Az izraeli kormány mellett más országokat is inspirált Trump egyes döntései: Argentína is bejelentette, hogy elhagyja az Egészségügyi Világszervezetet (WHO).
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden Washingtonba látogatott, ahol Trumppal egyeztetett. A két politikus közös sajtótájékoztatóján az amerikai államfő bejelentette, az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet.
Trump szerint egy "erős javaslatról" van szó, amelynek értelmében az Egyesült Államok hosszú távon tulajdonosi helyzetben lenne a terület felett, és vállalná az újjáépítést, fejlesztést. "Az Egyesült Államok képes stabilitást hozni" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Gázai övezet jelenleg egy lerombolt terület.
Csütörtökön Trump aláírt egy rendeletet, amely Washington számára komoly lépést jelent a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) szemben. Az intézkedés következtében az Egyesült Államok szankciókat vezet be a bíróság ellen, amelyet azzal indokolnak, hogy az jogtalanul folytat eljárásokat az Egyesült Államok és szövetségese, Izrael ellen. A rendelet hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság illegitim módon jár el, és visszaél a hatáskörével, amikor elfogatóparancsot bocsátott ki Benjámin Netanjahu jelenlegi miniszterelnök és a korábbi védelmi miniszter, Joáv Gallant ellen.
Grönland közben azon dolgozik, hogy a közelgő választások előtt megtiltsa a pártoknak és politikai szereplőknek szánt külföldi, valamint névtelen adományok fogadását. E lépés célja, hogy megakadályozzák a Trump-tól érkező potenciális befolyásolási kísérleteket.
A következő évtized során az Európai Unió várhatóan körülbelül 500 milliárd eurót fog fordítani védelmi képességei fejlesztésére. António Costa, az Európai Tanács elnöke kiemelte, hogy a projekt finanszírozásában magántőke bevonására is számítanak. Radosław Sikorski, Lengyelország külügyminisztere pedig felvetette, hogy érdemes lenne megfontolni egy újrafegyverkezési bank létrehozását az Európai Unión belül.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, hangsúlyozta, hogy nyitott a tárgyalásokra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, azonban az egyeztetések során nélkülözhetetlen, hogy az Egyesült Államok és Európa képviselői is részt vegyenek. Ezen kívül Zelenszkij további feltételeket is megfogalmazott, amelyek nélkül nem tartja lehetségesnek a párbeszéd folytatását.
Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter, úgy nyilatkozott, hogy ha Donald Trump töltötte volna be az amerikai elnöki posztot az elmúlt négy évben, akkor a jelenlegi feszültségek elkerülhetőek lettek volna.
Trump leszögezte, ellentételezést szeretne Ukrajnától Washington eddigi közel 300 milliárd dolláros támogatásáért.
"Biztonságot szeretnék a ritkaföldfémek terén, hiszen dollármilliárdok százait fektetjük be az országba. Ukrajnának pedig nagyszerű ritkaföldfémeik vannak"
A Trump-adminisztráció által bevezetett 10%-os vámemelés a kínai termékekre kedden lépett életbe, és ezzel együtt a "de minimis" kiskapu is bezárult. Ez a kiskapu korábban lehetőséget biztosított az importőröknek és az amerikai vásárlóknak arra, hogy 800 dollárnál alacsonyabb értékű csomagok után vámot ne kelljen fizetniük.
Az Európai Unió is lépett az amerikai irányvonalra. Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy új díjakat kíván bevezetni az importált e-kereskedelmi csomagokra. Ezzel a lépéssel a célja, hogy kontrollálja a Kínából érkező, uniós normáknak nem megfelelő termékek áramlását.
Trump rendelete, amely a Temura és Shein ellen irányult volna, végül nem lépett életbe, így hatályon kívül maradt.
Kína is közben megpróbált csapásokat mérni az Egyesült Államokra:
Szerbiában is folytatódtak a november eleje óta megrendezett tüntetések. A hallgatók kijelentették, mindaddig tiltakoznak, amíg nem teljesítik minden követelésüket.
"A tüntetések sorozata egy világos követeléssel kezdődött: a résztvevők átláthatóságot, elszámoltathatóságot, valódi felelősségre vonást és a mindent átszövő korrupció csökkentését sürgették. Ezek a követelések azonban mélyebb, strukturális problémákra világítanak rá: a hatalom egyetlen kézben összpontosul. Vučić elnök szerepe elengedhetetlen a szerb politikai tájképen és a magas szintű döntéshozatalban. Éppen ezért ellentmondásos, amikor a tüntetők kijelentik, hogy csupán a követeléseik teljesülését várják el, de a hatalmon lévő politikai elit leváltására már nem törekednek" - mondta Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az Economxnak.
