Tyúkól#36 - Rendszerszintű erőszak vagy különálló események sorozata? Ebben a részben a társadalmi struktúrák és normák által gerjesztett erőszak kérdéskörét vizsgáljuk meg. Vajon a jelenség, amellyel szembesülünk, csupán véletlenszerű incidensek összes

Január 29-én meghalt egy nő Budapesten. Elsőre úgy tűnt, hogy dohányzás miatti lakástűz áldozata lett, a rendőrség kezdetben nem talált idegenkezűségre utaló jeleket. A Patent Egyesület azonban már akkor jelezte, hogy a kétgyermekes japán nő több feljelentést is tett volt férje ellen, és soha nem dohányzott.

A rendőrség pár nappal később bejelentette, hogy fordulat történt a nő ügyében. A volt férjet elfogták, és előre kitervelt emberöléssel gyanúsították meg. A rendőrség kezdetben nem kért elnézést a hiba miatt, helyette egészen extrém módon kommunikált a Facebookon. A rendőrség végül február 11-én ismerte be, hogy hibázott a nő ügyében, amiért korábban elutasította a japán nő feljelentéseit.

A rendőrség nyíltan elismerte, hogy tévedett, amikor korábban elhanyagolta a volt férje által meggyilkolt nő feljelentéseit. Bejelentették, hogy a jövőben fokozott figyelmet fordítanak az ilyen ügyekre: több rendőrt küldenek érzékenyítő tréningekre, valamint alaposan felülvizsgálják az elmúlt egy évben kapcsolati erőszak miatt tett feljelentések elutasító határozatait is.

Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón a különböző egyedi esetekre és egyéni hibákra hívta fel a figyelmet. Az ő megközelítése szerint a rendőrség és a hatóságok rendelkeznek a szükséges jogi eszközökkel ahhoz, hogy ezeket az ügyeket hatékonyan és megfelelően kezeljék.

A rendőrség kezdeti kommunikációja és a kormányzati narratíva azonban rávilágít arra, hogy a mai napig komoly problémák vannak azzal, hogyan gondolkodunk a nők elleni erőszakról, mennyire vesszük komolyan a vészjelzéseket.

Hogy mekkora ereje van a szavaknak, pláne egy ilyen témában, arról Csengel Karinával, a Mérce szerkesztőjével beszélgetünk.