Csehország előtt álló változások - egy alapos elemzés a közelgő választások tükrében Az előttünk álló választások előtt Csehország politikai tája izgalmas és sokszínű kihívásokkal néz szembe. Az országban tapasztalható társadalmi és gazdasági feszültsége

Pénteken elindul a parlamenti választás a Cseh Köztársaságban, ahol a hangulat nem éppen optimista. A legfrissebb felmérések alapján a csehek csupán negyedének van jó véleménye arról, hogy az ország a helyes úton jár. Andrej Babis vezetésével az ANO párt komoly eséllyel pályázik a győzelemre.

A múlt héten az ENSZ színpadán Trump amerikai elnök váratlan bejelentéssel rukkolt elő, miszerint Ukrajna képes "harcolni és visszaszerezni" Oroszországtól minden elveszített területét. Ez a kijelentés, bár lendületet adott az ukránok harci szellemének, főként azt hangsúlyozta, hogy míg az Egyesült Államok továbbra is aktívan támogatja őket fegyverszállítmányokkal, Európának is sürgősen lépéseket kell tennie, hogy fokozza saját hozzájárulását a konfliktus kezeléséhez.

Hogy az európaiak készek-e erre, az már más kérdés - amelyre már pénteken választ kapunk, amikor a csehek megkezdik a szavazást a parlamenti választásokon. Sok cseh úgy gondolja, hogy az ország már így is túl sokat tesz - írja Lord Ashcroft a Kyivpostban.

A politológus felmérése szerint az emberek több mint kétharmada nem értékeli pozitívan Petr Fiala miniszterelnök jobbközép SPOLU koalíciós kormányának teljesítményét, a többség szerint alapvető változásokra van szükség a politikában.

Ennek megfelelően, más közvélemény-kutatásokhoz hasonlóan, a szerző azt tapasztalta, hogy jelentősen lemaradnak az ANO-tól, amelyet Andrej Babis vezet - egy milliárdos üzletember, aki annak ellenére, hogy volt miniszterelnök, mindig is arra alapozta politikai karrierjét, hogy kívülállóként képes a korrupció ellen fellépni és változásokat elérni.

A stagnáló életszínvonal a fő oka az elégedetlenségnek. Az infláció, az árak és a megélhetési költségek állnak a választók prioritási listájának élén, őket követik az adósságok és a lakhatás, és a csehek több mint kétszer olyan valószínűséggel mondják, hogy rosszabb helyzetben vannak, mint négy évvel ezelőtt, mint hogy jobb helyzetben vannak. De az ukrajnai háború is szerepet játszik ebben.

A 2022-es orosz invázió után Petr Fiala kormánya Kijev egyik legerősebb támogatójává vált. Az EU-párti SPOLU koalíció élen járt mind az európai lőszerkezdeményezésekben, mind az Oroszország elleni gazdasági szankciókban. A következő évben Petr Pavel nyugalmazott tábornok cseh elnökké választása szilárdan rögzítette az ország helyét a NATO-szövetségben.

A háború három és fél éve alatt a gazdasági nyomás, az energiaárak emelkedése és az a megérzés, hogy a hazai prioritások háttérbe szorulnak, együttesen megingatták ezt a határozott álláspontot. A cseh lakosság közel fele, köztük az ANO párt szavazóinak kétharmada úgy véli, hogy országuk már most is túl sokat vállal Ukrajna támogatásából, fegyverek és katonai segítség terén (csupán 6% gondolja, hogy túl kevés támogatást nyújtanak) - írja Lord Ashcroft.

Miközben a legtöbb ember egyetértene a további humanitárius segítségnyújtás szükségességével, a szankciók fenntartását csupán egy szűkebb csoport támogatja. A megkérdezettek kétharmada ellenzi az ukrán menekültek további befogadását. Az is megfigyelhető, hogy többen utasítják el, mint ahányan támogatják azt az elképzelést, hogy cseh katonákat küldjenek Ukrajnába békefenntartó misszió keretében. Érdekes, hogy miközben a cseh lakosság többsége Oroszországot veszélyforrásként azonosítja hazájuk számára, az ANO párt híveinek kevesebb mint fele osztja ezt a nézetet.

Meglepő módon a szavazók csupán egynegyede véli úgy, hogy Ukrajna támogatása biztonságosabbá teszi országukat; közel a fele, köztük az ANO szavazók többsége, éppen ellenkezőleg gondolja. Harmaduk, és az ANO támogatóinak fele egyetértett azzal, hogy az orosz-ukrán konfliktusnak semmi köze Csehországhoz, és hogy semmilyen formában nem kellene beavatkozniuk.

Amennyiben az eredmények megerősítik a közvélemény-kutatások előrejelzéseit, Csehország lehet, hogy a lengyel példát követi, ahol az elnök és a miniszterelnök eltérő nézeteket vallanak az európai kérdésekben.

Az ország csatlakozhat ahhoz a Kijev szemszögéből aggasztó tendenciához is, amely Közép- és Kelet-Európában figyelhető meg: a magyar és a szlovák kormány, valamint az új lengyel elnök sokkal kevésbé hajlandó védeni Ukrajna szuverenitását.

Ennek következményeként Ukrajna elszigetelődhet nyugat-európai szövetségeseitől, ami a katonai ellátás megszakadásához vezethet, valamint a szövetség további fragmentálódását okozhatja.

Függetlenül attól, hogy a csehek milyen mértékben kívánnak részt venni az ukrán vagy orosz konfliktusokban, sokan meggyőződtek arról, hogy Oroszország beavatkozik az ő belügyeikbe. Ezt a cseh titkosszolgálatok és független elemzők is alátámasztják, akik szerint van rá bőven indok. A választók körülbelül fele úgy véli, hogy külföldi hatalmak igyekeznek manipulálni a választások kimenetelét, és a válaszadók többsége - különösen a SPOLU támogatói közül 90% - Oroszországot tartja a legfőbb felelősnek.

A cseh választók többsége úgy véli, hogy az online dezinformációk hatással lesznek a hétvégén esedékes választások kimenetelére. Ugyanakkor csupán negyedük gondolja, hogy ez elegendő ahhoz, hogy megváltoztassa a következő kormány összetételét. Figyelemre méltó, hogy egy stabil demokráciának számító ország szívében a választók véleménye megoszlik arról, vajon a választások tisztességes keretek között zajlanak-e, és hogy az eredmények valóban a cseh nép akaratát tükrözik. Ez a helyzet pedig már önmagában is kedvez a Kreml érdekeinek - fogalmaz Lord Ashcroft.