A tábor fókuszában a vesszőfonás és a közösségépítés állt, ahol a résztvevők nemcsak kreatív tevékenységekkel gazdagodhattak, hanem új barátságokat is köthettek. Fedezd fel a galériában készült felvételeket és nézd meg a tábor izgalmas pillanatait bemutat
Három településről érkeztek asszonyok, hogy életben tartsanak egy régi mesterséget, és a barátságukat. A vesszőfonás technikáit tanuló és tökéletesítő csapat három település lelkes tagjaiból állt össze, így képviselte magát Csákberény, Söréd és Bodajk is. A tábor ideje alatt megemlékeztek a régi mesterről is.
Három héten keresztül áztatták a tavalyi vesszőket, hogy a vesszőfonó szakkör tagjai könnyebben formálhassák a szálakat. A Csákberényi Civil Ház udvarán megrendezett vesszőfonási esemény során három település képviselői gyűltek össze, így nem csupán a helyi mesterek, hanem bodajki és sörédi alkotók is hozzájárultak a különleges és klasszikus formák megalkotásához.
Fehérvár földjéről indult el a vesszőfonás hódító kalandja.
- Évekkel ezelőtt egy szakkör keretein belül Székesfehérvárra látogattunk, ahol Tolvaj Csaba irányításával kezdtük el a kosárfonás mesterségét tanulmányozni. Sajnos, amikor átszervezték a Barátság Házát, a szakkörünk is megszűnt, és nem találtunk új helyet magunknak. Mivel a foglalkozásunk vizes jellegű, a felújított, laminált padlóval ellátott művelődési házak nem fogadták be a csoportunkat. Így aztán a társaságunk szétszéledt. De az élet mindig hozza a meglepetéseket, és így újra egymásra találtunk, főként Söréden, Balikó Rózsánál, ahol két napon át fontunk, és ezzel megtartottuk a közösségünket. Rózsika valódi motorja a szakkörnek, ő a kapocs a bodajki, sörédi és csákberényi szálak között. Az idő múlásával többen is nyugdíjba mentünk, és bár a szabadidőnk nem lett sokkal több, a kosárfonás iránti szeretetünket nem engedtük el. Ez a mesterség nem igényel sok alapanyagot vagy eszközt, így otthon is foglalkozhatnánk vele, de az alkotói közösség varázsa elengedhetetlen számunkra. Balikó Rózsával közösen kerestünk új helyszínt, és így két éve, januárban, a Csákberényi Civil Házban kezdtük el újra a vesszőfonást, kezdetben körülbelül tíz fővel. Azóta minden csütörtökön összegyűlünk, és négy órát együtt töltünk, örömmel tapasztalva, hogy új tagok is csatlakoztak hozzánk - mesélte Sáfrán Andrásné, Irénke, a Nefelejcs Hagyományőrző Egyesület vezetője, aki szívélyesen emlékezett vissza az első mesterükre.
A következő héten, hétfőn és kedden egy kis időre visszatérünk a régi fehérvári közeghez. Sajnos Tolvaj Csaba már nem lehet velünk, de rengeteg tudást és értéket hagyott hátra, amit szakmai pályafutásunk során és közösségépítési tevékenységeinkben is kamatoztathatunk. Az ő emlékére fogunk összegyűlni nyáron - tette hozzá.
Új technikákkal is ismerkednek
Mint megtudtuk, a vesszőfonók sikerrel pályáztak Nemzeti Művelődési Intézetnél eszközökre, anyagokra, és ez tovább javította a helyzetüket, és ilyenkor, nyár kezdetén mindig úgy zárják az évet, hogy két napon át, egyfajta vesszőfonó tábort tartanak, melynek folyamán legtöbbször új technikákat is tanulnak. Ilyen például a hurkafonás és a kócos fonás, de gyakorolják az ír technikát és a káoszfonást is
