A szaharai por nem csupán látványos természeti jelenség, hanem komoly veszélyt is jelenthet: potenciálisan vírusokat és baktériumokat vihet Magyarország területére. A Pénzcentrum cikkében bemutatott kutatások arra figyelmeztetnek, hogy ez a légköri jelens

Szaharai eredetű porfelhő érkezik Magyarország fölé, amely a következő napokban jelentősen ronthatja a levegő minőségét, és csapadékkal keveredve sáros esőt okozhat. A kellemetlen időjárási jelenség ráadásul veszélyes is lehet, ugyanis a sivatagból származó hatalmas porviharok nemcsak homokszemcséket, hanem potenciálisan veszélyes baktériumokat és gombákat is szállítanak világszerte

Észak-Afrika irányából származó szaharai porfelhő érkezik hazánk fölé, és ennek koncentrációja egyre nő. Az első porral terhelt légtömeg vasárnap délutánra már megérkezett, azonban a meteorológusok előrejelzései szerint a jelenség szerdán éri el a csúcsát. Ekkor a levegőben lévő porszemcsék koncentrációja akár 1 711 mikrogrammra is nőhet négyzetméterenként, ami rendkívül magas értéknek számít.

A csapadékosabb területeken saras eső várható, amely beszennyezi a járműveket, napelemeket és ablakokat. A levegő minősége is romlani kezd, ami különösen megterhelő lehet az allergiás és asztmás betegekre nézve. A szaharai homok várhatóan húsvétvasárnapig fogja borítani a térséget, majd ezt követően fokozatosan eloszlik.

A Szahara sivatag hatalmas porviharai nem csupán homokszemcséket sodornak magukkal, hanem potenciálisan veszélyes baktériumokat és gombákat is, amelyek világszerte elérhetik az embereket és befolyásolhatják a globális ökoszisztémákat. Ezt a figyelemre méltó felfedezést a Texas A&M Egyetem kutatói hozták nyilvánosságra, ahogy azt az earth.com is jelentette. Az ilyen jelenségek új fényt vetnek az egészségügyi és környezeti kihívásokra, amelyekkel a világ szembesülhet.

Tavaszi allergiás tüneteinket gyakran a helyi polleneknek tulajdonítjuk, azonban Dr. Shankar Chellam, a Texas A&M Egyetem professzora és kutatócsoportja szerint a tüsszögés és orrfolyás mögött akár az Afrikából, több ezer kilométerről érkező szaharai porviharok is állhatnak.

"Mindannyian találkozunk allergiás reakciókkal és akár komolyabb egészségügyi problémákkal is, amikor port lélegzünk be, és a kiváltó okok még mindig nem teljesen tisztázottak," nyilatkozta Dr. Chellam. "Egyes vélemények szerint csupán a homok vagy az agyagásványok felelősek a porban, míg mások úgy vélik, hogy fémek vagy szerves anyagok is szerepet játszanak. Sőt, vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy a baktériumok és gombák is hozzájárulhatnak ezekhez a problémákhoz."

A kutatócsoport egy 2018-as évben Houstonba elérkező szaharai porfelhő mintáit vizsgálta, fókuszálva a benne található fémekre, baktériumokra és gombákra. Eredményeik meglepő összefüggéseket tárt fel a mikrobák biodiverzitása és bizonyos elemek, különösen a kalcium között. Habár ezek az elemek természetes módon jelen vannak a Szaharában, a helyi környezetben is fellelhetők, ami nehezíti a por és szállítmánya pontos forrásának azonosítását. A kutatás egyik legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a látszólag élettelen porfelhők valójában gazdag biológiai aktivitással bírnak.

E tanulmány egyik kulcsfontosságú tanulsága, hogy a biodiverzitás jelentős része tudományosan nincs leírva. Nincs neve, nem tenyészthető, és mivel nem tenyészthető, nehéz tanulmányozni

- fejtette ki Dr. Daniel Spalink, a Texas A&M Egyetem tanára.

A csapatunk innovatív DNS-elemzési technológiája lehetővé tette a baktériumok és gombák részletes nyilvántartásának elkészítését, még akkor is, ha ezek a mikrobák inaktív állapotban voltak. Meglepetésünkre több olyan kórokozó nyomait is felfedeztük, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az emberi betegségek felelőseként tart nyilván. "Ez nem jelenti azt, hogy ezek a kórokozók képesek megfertőzni vagy megbetegíteni minket," - figyelmeztet Spalink. "Viszont az afrikai porból számos patogén baktérium és gomba DNS-ét sikerült azonosítani."

A klímaváltozás globálisan megváltoztatja az időjárási mintákat, ami a porviharok viselkedését is befolyásolja, gyakoriságuk és intenzitásuk változásához vezetve. 2020-ban az Egyesült Államok a valaha feljegyzett legnagyobb szaharai porvihart tapasztalta, amelyet a szakértők "Godzillának" neveztek el. "A szaharai por Houstonba érkezésének teljes dinamikáját elsősorban légköri folyamatok vezérlik," - mondta Dr. Sourav Das, Dr. Chellam egykori hallgatója.

A szaharai por messze túlmutat Észak-Amerika határain, és jelentősen befolyásolja a globális környezeti rendszereket. Ez a por kritikus szerepet játszik az éghajlat szabályozásában, mivel visszaveri a napfényt az űrbe, hűtve a Föld felszínét, ami ellensúlyozza az üvegházhatású gázok felmelegedési hatásait.

A por nem csupán egy apró részecske, hanem egy igazi biológiai híd, amely mikroorganizmusokat és létfontosságú tápanyagokat, például foszfort hordoz magában. Ez a varázslatos anyag képes átszelni hatalmas távolságokat, gazdagítva olyan távoli ökoszisztémákat, mint az Amazonas lenyűgöző esőerdői vagy a Karib-tenger színes élővilága. E folyamat révén a természet csodálatos tápanyagciklusainak bonyolultságát tárja fel, megmutatva, hogyan működik a Föld ökológiai egyensúlya.

Az óceánok biológiai rendszere is jelentős előnyöket húz a tápanyagokban bővelkedő por formájában. Amikor a Szahara homokviharai által felkavart por leülepszik az óceánok felszínére, olyan létfontosságú ásványi anyagokat juttat a vízbe, amelyek serkentik a fitoplankton szaporodását. Ezek a mikroszkopikus növények képezik a tengeri táplálékláncok alapját, és elengedhetetlen szerepet játszanak a tengeri élővilág sokszínűségének fenntartásában.

A szaharai por hatása azonban nem univerzálisan előnyös. Az idegen részecskék és tápanyagok beáramlásához nem szokott ökoszisztémákban a por megzavarhatja a helyi környezetet. Például a túlzott porlerakódás elfojthatja a korallzátonyokat, blokkolva a napfényt és akadályozva a fotoszintézist, ami stresszelheti a korallökoszisztémákat.

A szaharai por hatásai messze túlmutatnak a sivatag határain. Ez a por nem csupán tápanyagokat hordoz magában, hanem szennyező anyagokat és kórokozókat is, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a levegő minősége és a közegészség szempontjából. Azok a közösségek, amelyeknek útjába kerülnek a porfelhők, gyakran szembesülnek fokozott légzőszervi problémákkal, allergiás reakciókkal és különféle egészségügyi gondokkal. A jelenség tehát nem csupán egy természeti jelenség, hanem globális egészségügyi kérdés is, amely figyelmet és cselekvést igényel.

A kutatók kiemelik, hogy elengedhetetlen az adatok hosszú távú gyűjtése, különösen több porvihar során, hogy részletesebb képet nyerjünk a levegőben található mikrobiális közösségekről és azok időbeli változásairól. Noha számos kérdés továbbra is megválaszolatlan, ezek a kutatások felfedik azokat a láthatatlan utazókat, akik a levegőben keringenek, és akik váratlan módon hatással lehetnek egészségünkre.

A hazánkat időről időre megérintő szaharai porral kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal a webbeteg.hu korábban már részletesen foglalkozott. A portál hangsúlyozta, hogy a szaharai por általában nem okoz közvetlen egészségügyi problémákat, azonban bizonyos esetekben súlyosbíthatja a légúti betegségekben szenvedők tüneteit.

A szaharai por önmagában nem jelent közvetlen egészségügyi kockázatot, mivel részecskéinek többsége olyan méretű, hogy nem képes ártani az egészségnek. Azonban a por megjelenése különösen problémás lehet az asztmások, pollenallergiások és más légzőszervi megbetegedésben szenvedők számára, mivel a tüneteik ilyenkor gyakran súlyosbodhatnak. Ez különösen igaz, ha a por koncentrációja a levegőben eléri a 100 µg/m³-t.

Ez a természeti jelenség leginkább tavasszal és nyáron, amikor a hőmérséklet enyhe vagy meleg, bontakozik ki. Ekkor a levegő tele van pollenekkel és egyéb apró részecskékkel, amelyek már alacsony koncentráció mellett is irritálhatják a légutakat. Hosszabb ideig tartó kitettség esetén akár az egészséges egyének légzőrendszerét is zavarhatják, míg a légúti alapbetegségekkel küzdők köhögésre panaszkodhatnak, és a szénanáthával élők tünetei is fokozódhatnak.

A szaharai por megérkezésekor ajánlott, hogy mindenki, különösen a légúti problémákkal küzdők, kerüljék a szabadban való tartózkodást. Érdemes az ablakokat is becsukni, hogy minimalizáljuk a por bejutását a lakásba.

Felmerül a kérdés, hogy a szaharai porral együtt érkezhetnek-e baktériumok és vírusok is. E téma körül ma is élénk viták folynak a szakmai közéletben. Régóta tudjuk, hogy a légkör tele van különféle mikroorganizmusokkal, mint például baktériumok, gombák, vírusok, pollenek és algák, amelyek széllel vagy légáramlatokkal utaznak. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy ezek a kórokozók, miközben a légkörben vándorolnak, megőrzik-e fertőzőképességüket.

A válasz nem teljesen megnyugtató, mivel a Száhel-övezetben megfigyelték, hogy a szaharai por érkezése után megnövekedett a bakteriális agyhártyagyulladás eseteinek száma. Egy 2001-ben megjelent tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy ezekben a légtömegekben élő mikroorganizmusok találhatók, amelyek képesek túlélni az óriási távolságok megtételét. Azonban fontos megjegyezni, hogy az életképes mikrobák aránya rendkívül alacsony, ami azt jelenti, hogy a szaharai porral érkező kórokozók fertőzést okozó képessége gyakorlatilag elenyésző.

Összességében elmondható, hogy a szaharai porral kapcsolatos félelmek gyakran eltúlzottak. Noha valóban okozhat kellemetlenségeket, főként az allergiás, asztmás és légúti problémákkal küzdő egyének számára, ez csupán akkor válik igazán problémássá, ha a levegőben koncentráltan jelen van. A szénanáthás tünetek fokozódásáért gyakran inkább a párhuzamosan előforduló jelenségek, például a magas pollenkoncentráció felelnek. Ami a kórokozókat illeti, mint például a koronavírust, azok csak minimális mértékben képesek a porszemcsékhez tapadva terjedni, így az ilyen úton történő fertőződés valószínűsége rendkívül alacsony.