A kisgyermekek kütyühasználata virtuális autizmus kialakulásához vezethet.
Az iskolakezdés izgalmas, de egyben stresszes időszak is, amikor a nyári lazítás után újra be kell illeszkednünk a hétköznapok ritmusába. Ha szeretnétek zökkenőmentesen visszatérni a szeptemberi kihívásokhoz, íme 7+1 praktikus tipp, amelyek segíthetnek a zökkenőmentes átmenetben: 1. **Lassan álljatok át**: Kezdjétek el fokozatosan visszaállítani a napi rutinotokat, hogy elkerüljétek a hirtelen váltás okozta stresszt. 2. **Készítsetek tervet**: Írjátok össze a teendőiteket és az iskolai feladatokat. Egy jól megtervezett naptár segíthet a stressz csökkentésében. 3. **Tartsatok közös családi időt**: Beszéljétek meg a nyári élményeket, és tervezzetek közös programokat az új tanévre. 4. **Fektessetek időt a tanulásra**: Szánjatok egy kis időt a tanulásra is, hogy a gyerekek magabiztosan térhessenek vissza az iskolapadba. 5. **Ügyeljetek az egészséges életmódra**: Az egészséges táplálkozás és a megfelelő pihenés segít a stresszkezelésben. 6. **Készüljetek fel a változásokra**: Beszéljétek meg a gyerekekkel, hogy mire számíthatnak az új tanévben, és hogyan kezelhetik a változásokat. 7. **Legyetek türelmesek**: Ne várjátok el, hogy minden azonnal simán menjen. Adjátok meg magatoknak és egymásnak a szükséges időt a beilleszkedéshez. +1. **Tartsatok szünetet**: Ne feledjétek, hogy a pihenés is fontos. Ikonikussá válhat egy „szünet a tanulásban” program, amely lehetőséget ad a feltöltődésre. Ezek a tippek segíthetnek abban, hogy az iskolakezdés ne csak stresszes, hanem élvezetes élménnyé váljon!
"Ha nincs nyelv, nincs kommunikáció. Nem tudunk olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet" - fogalmazta meg Pogány Ákos az ELTE Etológia Tanszékének adjunktusa az MTA-nak.
A Magyar Tudományos Akadémia 2021 júniusában indította el pályázatát, amely a poszt-COVID-jelenségek kutatására összpontosított. Ennek a kezdeményezésnek az volt a célja, hogy támogassa azokat az (alap)kutatásokat, amelyek a koronavírus által kiváltott poszt-COVID-jelenségek következtében felmerülő egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására irányulnak. Az ELTE kutatói a pályázat keretében a digitális eszközök óvodáskorú gyermekek általi használatát vizsgálták, és elemezték, hogy a világjárvány hogyan befolyásolta a gyerekek társas készségeinek fejlődését.
Sokáig a figyelem középpontjában álltak az iskolás korú gyerekek és fiatal felnőttek, amikor a járvány miatti lezárások és az átalakult munkarend hatásait vizsgálták. Azonban az óvodás korú gyermekekre gyakorolt hatásokról kevesebb információ állt rendelkezésre. A kutatók most arra összpontosítanak, hogy feltérképezzék, hogyan alakult a gyerekek szabadidős okostelefon- és tablethasználata a veszélyhelyzet kihirdetését követően, amikor szigorú korlátozások voltak érvényben, illetve egy olyan időszakban, amikor ezek a korlátozások már enyhültek.
Az ELTE kutatói világosan megfigyelték, hogy a korlátozások idején az óvodás gyermekek jelentősen megnövelték a tévénézés idejét, valamint a tabletek és okostelefonok használatát. Főként mesefilmeket és különböző videókat néztek, ami a digitális tartalmak iránti érdeklődésük fokozódását tükrözi.
A világ fejlődése hihetetlen ütemben zajlik, a digitális eszközök térnyerése pedig minden területre begyűrűzik, beleértve a legfiatalabb generációkat is, ami aggasztó jelenség Pogány Ákos szerint. "Az óvodai szűréseket végző logopédusok egyöntetű véleménye az, hogy az elmúlt 2-3 év során drámai mértékben romlott a gyermekek nyelvi teljesítménye. A jelenlegi óvodások nyelvi készségei messze elmaradnak az öt évvel ezelőtti vagy akár a három évvel ezelőtti kortársaikétól" - mondta Pogány. Szerinte a jelenség mögött az okoseszközök által nyújtott intenzív vizuális ingerek állnak.
Sok kisgyermek már jóval azelőtt felfedezi a digitális világot, hogy igazán megtanulna beszélni. Ez problémás, mivel az első néhány év kulcsfontosságú időszak a nyelvtanulás szempontjából, amikor a gyerekek az anyanyelvüket hallás útján, a környezetük akusztikai jelzéseire figyelve sajátítják el. Az elektronikus eszközök használata azonban elnyomja ezt a passzív hallási folyamatot, hiszen sokkal vonzóbb vizuális ingereket kínálnak.
"Nem létezik olyan aspektus a gyerekek fejlődésében, amelyhez ne lenne elengedhetetlen a kommunikáció és a nyelv megértése."
A szakértők gyakran emlegetik a "virtuális autizmus" kifejezést, amikor a túlzott vagy korai digitális eszközhasználat következményeiről beszélnek. Olyan viselkedési mintázatok és tünetek figyelhetők meg ezeknél a gyermekeknél, amelyek hasonlítanak az autizmussal diagnosztizált fiataloknál tapasztaltakra - részletezte a kutató.
Mindez azért nagy probléma, mert a szülők zöme nem tudja, nem érti, hogy amikor odaadja az okostelefont a babakocsiban ülő gyereknek, az miért káros. "Egy hatalmas kísérlet zajlik, aminek az eredményét majd akkor fogjuk látni, amikor ezek a gyerek felnőnek, és megpróbálnak majd normális kapcsolatokat kialakítani, családot alapítani, vagy csak egyáltalán érvényesülni az életben - figyelmeztetett Pogány Ákos, aki szerint elég ijesztő képet fest elénk a digitális fejlődésnek ez az oldala.
