Ha nem figyelsz oda erre a reggeli és esti rutinra, jelentősen megnöveled annak a kockázatát, hogy az agyad egészsége romlani kezd.

Ez a mindennapi szokás sokkal mélyebb hatást gyakorol az agyadra, mint ahogy azt elsőre sejtenéd.

Az elmúlt években egyre több kutatás bizonyítja, hogy a szájban élő baktériumok nemcsak a fogakat és az ínyt érintik, hanem képesek átjutni a véráramba, és eljutni olyan szervekhez is, mint a szív, a tüdő, vagy éppen az agy. A problémát nem feltétlenül a fogkrém márkája, hanem a higiéné rendszeressége és alapossága jelenti. A szakértők szerint a kezeletlen ínygyulladás növeli az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek kockázatát. Más szóval: a fogmosás nem csupán egy megszokott reggeli-esti szokás, hanem idegrendszervédelem is.

Az American Stroke Association éves konferenciáján bemutatott új kutatás során több mint 40 000 felnőtt adatainak elemzésével foglalkoztak a szakemberek. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, van-e összefüggés a fogak állapota és a "csendes" agykárosodás jelei között, amelyeket MRI-felvételeken lehet észlelni. Korábban már tudományosan megerősítették, hogy a fogínybetegségek és a foghiány fokozhatják a szív- és érrendszeri betegségek, például a stroke kockázatát. Most viszont új dimenziót kapott a kérdés: vajon a szájhigiénia hatással van-e az agy működésére is? A kutatás eredményei szerint a válasz határozottan igen!

"Ami eddig nem volt egyértelmű, az az, hogy a rossz szájhigiéné hogyan hat az agy egészségi állapotára" - mondta Cyprien Rivier, a Yale Orvosi Kar neurológiai kutatója. "A szájápolás különösen fontos, mert gyakori probléma, és könnyen javítható -- mindenki képes rá, minimális idő- és anyagi ráfordítással." A kutatásban olyan genetikai hajlamokat vizsgáltak, amelyek szuvasodásra, foghiányra vagy protézisviselésre utalnak, majd ezeket összevetették az agyról készült MRI-felvételekkel.

Ezek a károsodások összefüggésben állhatnak a memória problémákkal, az egyensúly elvesztésével és a mozgáskoordinációs zavarokkal. Rivier figyelmeztetett arra, hogy "a nem megfelelő szájhigiénia az agy egészségének romlásához vezethet, így különös figyelmet kell fordítanunk a fogaink ápolására – hatása messze túlterjed a szájüregre."

A szánkban rengeteg különféle baktérium található. Ez alapvetően nem jelent gondot, amíg a lepedék nem halmozódik fel hosszú távon, és nem vezet ínygyulladás kialakulásához.

A kutatók olyan baktériumot is kimutattak Alzheimer-kórban szenvedők agyszövetében (Porphyromonas gingivalis), amely a fogínygyulladás egyik fő okozója.

Joseph P. Broderick, neurológus szakértő így fogalmazott: "A dohányzás és a cukorbetegség sokkal erősebben befolyásolja a rossz szájhigiéniát, mint bármilyen genetikai tényező. Ezért nem lehet egyelőre ok-okozati kapcsolatot bizonyítani." Ugyanakkor hangsúlyozta: "Továbbra is fontos odafigyelni a szájápolásra. De az is igaz, hogy akiknek romlik az agyműködésük, gyakran kevésbé fordítanak figyelmet a szájhigiéniára, így a két jelenség összekapcsolódhat."